Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)
Tompka P.: Adatok a Kisalföld avar kori népességének temetkezési szokásaihoz (Kés a sírban)
ADATOK A KISALFÖLD AVAR KORI NÉPESSÉGÉNEK TEMETKEZÉSI SZOKÁSAIHOZ KÉS A SÍRBAN Az avar kori történeti kutatások megoldatlan kérdései között első helyen szerepel és a legtöbb vitára ad alkalmat a Kárpát-medence avar kori etnikai viszonyainak kérdése. Még a biztosan ismert etnikai csoportokat sem tudjuk megnyugtató módon különválasztani 1 . Áttekintve az eddigi — etnikai szempontú — kutatásokat, az ezzel kapcsolatos éles vitát, könnyen meggyőződhetünk arról, hogy a kutatás jelenleg rendelkezésre álló adatai és alkalmazott módszerei alapján alig adódik lehetőségünk a felvetett kérdések megoldására, de még megközelítésére is. Egyetlen reálisnak mondható lehetőség maradt (miután beláttuk, hogy a tárgyformák kutatásától ilyen irányú eredményeket nem várhatunk 2 ): ez a viseleti és a temetkezési szokások komplex vizsgálata 3 . Feltehető ugyanis a néprajz tanúsága szerint, hogy a viseleti, de elsősorban a temetkezési szokások — szóhagyomány útján öröklődő — rendszerében megőrződnek olyan vonások, amelyek az érintett népesség származásáról, rokonságáról, interetnikus kapcsolatairól tanúskodhatnak 4 . Jelen tanulmányom az avar kori temetkezési és — sírleletekről lévén szó — attól el nem választható viseleti szokások minél pontosabb felmérését célzó 1 Az avar kori szlávokról, gepidékról, kuturgurokról vagy a késő avar kori kultúra etnikai összetevőiről folytatott vitákra (Fehér G., Cs. Sós Á., Szőke B., Fettich N., Csallány D., Kovrig L, László Gy., Bóna L), illetve az osztrák és csehszlovák kutatók idevágó munkáira hivatkozhatom. 2 A hagyományosan etnikum jelzőnek gondolt tárgyformákról egymás után derül ki, hogy nem azok. Példaként a hullámvonal díszű kerámiát említhetnénk — ma már alig van olyan kutató, aki meggyőződéssel állítaná, hogy ez az edénydíszítési mód a szlávok jelenlétét bizonyítja. Több lehetőséget rejtenek magukban az övveretek, hajkarikák vagy az ún. szláv fibulák — azonban ezekben az esetekben sem a tárgy maga, hanem viseletének megléte és módja számít. Az övveretek nemzetség jelző szerepét gyanította László Gy., Études archéologiques sur l'histoire de la société des avars, Arch. Hung. XXXIV (1955), 158—185., a fibulákról: J. Werner, Slawische Bügelfibeln des 7. Jahrhunderts, Reinecke Festschrift, Mainz, 1950, 150—172. A hajkarikák kérdésének irodalmát Id. Kralovánszky A., Adatok az ún. S végű hajkarika etnikumjelző szerepéhez, Arch. Ért. 83 (1956) 206—212. Illusztrálja a fentebb mondottakat, hogy fülbevalókat hajkarikaként is felhasználtak: Tomka P., A sopronprésháztelepi IX. sz.-i temető, Arrabona 11 (1969), 82—86. 3 A történeti-néprajzi szemléletmód nem új a magyar régészeti szakirodalomban, elsősorban László Gyula munkáira hivatkozhatunk: Adatok az avarság néprajzához L, Avar kori pásztorkészségeink, Arch. Ért. III. folyam 1 (1940), 91—98., Adatok az avarság néprajzához II., 1. Az avarok késviselése, 2. Az avar tűtartók használata, Arch. Ért. III. folyam II (1941), 175—191., Adatok az avarság néprajzához III., A bodrogszerdahely-malomhomoki lelet, Arch. Ért. III. folyam III (1942), 27
