Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)
Lackovits E.: a rábapatonaiak eredethagyománya
A RÁBAPATONAIAK EREDETHAGYOMÁNYA 1968 nyarán a Győr-Sopron megyei Rábapatona községben történeti és hiedelemmondákat gyűjtöttem. A hiedelemmonda-anyag gazdag, ehhez képest azonban a történeti mondák szegényesek, de nem gyengébbek, mint általában olyan falvakban, ahol nincs a területnek különösebb mondaképző adottsága (pl. várrom, halmok, régi templom, kolostor stb). Annál meglepőbb, hogy olyan hagyomány nyomaira bukkantam, amely ha igazolható, gyökerei az Árpád-korig nyúlnak vissza. Mindenesetre, ha ez nem is áll fenn, akkor is valami sajátságos etnikai vagy területi különállással, s e különállás tudatos őrzésével állunk szemben. Az akkor először hallott hagyomány a lakosság eredetére vonatkozott, melyet szinte mindenki ismert a faluban. — Mielőtt a hagyományt bemutatnánk és elemeznénk, röviden vázoljuk a falu történetét. I. Akár Fényes Elek munkáját 1 , akár a vármegyei monográfiákat 2 nézzük meg, egymástól alig különböző eltéréssel találjuk azt, hogy Rábapatona magyar lakosságú falu Győr vármegyében a Rába mellett, Tóközben, vagy tószigetcsilizközi járásban. Ennél többet Lipszky repertóriuma sem mond. Ezek a munkák megjegyzik még, hogy Rábapatona ősrégi besenyő település, forrásra azonban egyetlen esetben sem hivatkoznak. Lakói többségben még ma is római katolikusok. Temploma és parókiája van. „A templomot 1650 körül emelték, de tornyát csak a XVIII. sz. közepén építették hozzá." 3 A falu mocsaras, lápos, nádas, vizenyős területen fekszik. Ez a földrajzi helyzet szinte megközelíthetetlenné tette, ugyanakkor megfelelő alapot biztosított az állattenyésztéshez (sok volt a legelő és a széna), valamint kiváló alkalmat nyújtott a halászatra. Kevésbé kedvezett viszont a földművelésnek. A lapályos határ főleg csak a rozsot termetté meg. 4 Egészen a szabályozásig (1890) a települést keresztül szelő Rába állandó 1 Fényes E., Magyarország geographiai szótára (Pest, 1851.) III. 6. 205. 2 Borovszky S., Győr vármegye. (Bp. é. n.) Kerekes S., Győr—Mosón—Pozsony vármegye. (Bp. 1929.) 383.; Szeghalmy Gy., Dunántúli vármegyék. Győr vármegye. (Bp. 1938.) 579.; Fehér I., Győr megye és város egyetemes leírása. (Bp. 1874.) 525. 3 Borovszky S., i. m. 53. •4 Fényes E., i. m. III. 205. 235
