Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)
Lackovits E.: a rábapatonaiak eredethagyománya
árvizek okozója volt. Ma mint holt ág, vagy ahogy a lakosság nevezi „avítt Rába", „döglött Rába" festői környezetet teremt a falu legősibbnek mondott részén, az ún. Tobánban. A helységnek földrajzi adottsága tökéletes zártságot biztosított, s ugyanakkor kohéziós erőként működött a falun belül. Ez az elszigeteltség erős nyomot hagyott a nép életében, kultúrájában. Hatása még máig is érezhető, bár Győr mindössze 14 km-re van, s akár vasúton, akár közvetlenül autóbusszal könnyen megközelíthető. A statisztikai adatok szerint Rábapatona területe 6906 kh 5 , népessége 2611. 6 (Körzeti orvos, gyógyszertár, postahivatal, 2 általános iskola, kultúrotthon, óvoda, könyvtár, filmszínház, 5 üzlet található a faluban.) A határ egyetlen termelőszövetkezet tulajdonában van. A faluhoz tartozik még Kósdombtanya 7 , Rábai gátőrház, Rábcái gátőrház, külső Rákóczi út, vasúti őrházak. 8 A Patona név etimológiájára csupán egyetlen adatunk van. „Az ismeretlen eredetű Patona személynévből magyar helynévadási móddal alakult ki. A vele valószínűleg összefüggő Patony neveket a törökből magyarázzák. (MNyTK. 50. sz. 35.) 9 De nem lehetetlen, hogy Patona, Potuna, Potun szláv eredetű. 10 Patona nevét először 1253-ban olvashatjuk, de nem lehet megállapítani, hogy melyik Patonáról van szó, mivel Veszprém megyében ugyancsak létezik egy: Lovászpatona. 1368-ban Rábapatona már a győri káptalan birtokaként szerepel, ettől kezdve gyakorta említik Káptalan-Patona néven. Pecsétjének köriratában is ez található: „Captolon Patona. Pec. 1701."^ II. A bemutatásra kerülő eredethagyomány a besenyőkhöz kapcsolódik. Gyűjtésem nemcsak Rábapatonára korlátozódott. Azonban a szomszéd falvakból 12 mindig Rábapatonára küldtek, mondván, hogy a besenyők ott élnek. Ha viszont a tágabb környékét vizsgáljuk, találunk egy falut, Pusztasomorját, ahol a magyar lakosságot besenyő eredetűnek tartják. Itt a hagyomány töredékes monda formájában él. (Besenyőnek mondják még a rábaközi Vitnyédet is.) A vizsgált Rábapatonán néhány kivétellel (50 közül ketten) mindenki tudott valamit a besenyő eredetről. A megkérdezett férfiak, nők életkora 23—90 évig 5 Győr-Sopron megye statisztikai évkönyve 1968. (Győr, 1969.) 336. 6 1970. évi népszámlálás Győr-Sopron megye. (Bp. 1971.) 38. 7 Rábapatona határába olvadt a hajdani Poky-birtok, Kos falu, ma Kős domb, amely számtalan, országosan ismert kincsmondaváltozatnak szolgált alapjául. A falutól É-ra fekszik, Árpád-kori helye ÉNy-ra volt. Az oklevelek 1270-ben említik először községként, egy részét a mosoni vár tartozékaként. (Fejér, V. 1. 28.) Neve 1270-ben Kus (Fejér, V. 1. 28.), majd 1362-ben Kos. (1361. Dl. 5070.) Ugyanígy említik (Kos) 1438-ban is. (1438. Dl. 789.) Birtokviszonyairól csak később tájékozódhatunk, különösen a XV. században. Váltakozva a Poky, Mérgesi, Laky és Kaczor családok birtokolják. (1361. Dl. 5070. és 1438. Dl. 789.) 1468-ban a Pokyak kapják meg. A község már jóval előbb elpusztulhatott, az okokat adatok hiányában nem lehetett megállapítani. Lehetséges, hogy a cseh hadjáratok, vagy a német betörés idején. Neve ma Kós-domb néven, dűlőként él. Lengyel A,. Pusztult falvak, eltűnt helynevek Győr megyében. (1000—1711.) Győr, 1944. 41. 8 Magyarország helységnévtára. (Bp. 1962.) 607. 9 IIa B.—Kovacsics J., Veszprém megye helytörténeti lexikona. (Bp. 1964.) 247. 10 Györffy György szíves közlése. 11 Fehér I., i. m. 525. 12 Rábapordány, Mérges, Enese, Kóny. 236
