Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)

B. Sergő E.: A döri kerámia

oldalára állítja az edényeket, a fazekas onnan szedi be azokat. Rakodásnál különösen vigyáz a kényesebb portékára, azokat nagyobb edényekbe teszi, hogy a töréstől megóvja. A kemence falához helyezett edények szája befelé néz, az újabb kör edény szája ugyancsak befelé néz. Szabályt arra vonatkozóan, hogy hogyan tegyék egymásba, vagy sorjába a kemencében az edényeket, nem tudnak. Hallatlan gyakorlatuk és jó térérzékük diktálja a tennivalót. Látja az edények helyét. A kemencét csapva, vagy pupposan rakják meg. Az utóbbihoz a kemence oldalát megmagasítják tetőcserepekkel. Ilyen esetben jobban húz a kemence. A berakott edények tetejére rossz cserepeket raknak, ezzel fedik be. Ezek a cserepek fogják le a tüzet. A fonnyasztáshoz kevesebb kalória szükséges, mint a mázas égetéshez: fele tüzelő kell; szalma, nád, kukoricaszár is megteszi. Leggyakrabban a Hányból kivágott vékonyabb fával fonnyasztanak. A tűz huzatjára azzal ügyelnek, hogy a kemence szájához egy fejfát tesznek keresztbe. Ez tartófa, amelyre a többi fát teszik. Ha csak a kemence elején tüzelnek, akkor elöl megég az edény, hátul pedig gyenge maradna. Mikor a fejfákra elhelyezték a fákat, meg lehet gyújtani a tüzet. Feleségével együtt fohászkodik egyet: „Uram, Jézus, segéjjl", azután egy csutak szalmával meggyújtja a tüzet. Mikor elöl meggyulladt a köteg, hátratolja, hogy lassabban égjen. Ha elöl már ég a tűz, vasvillával tartja be az égetni valót, hogy erősítse a lángot. A fonnyasztás ideje 4—5 óra. A kemence előtt van annak a padkája. Ide ül le Völcsey, ha a fárasztó munka közben van egy kis pihenő ideje. A hosszú munka alatt van idő a beszélgetésre, mesélésre. A tűz odacsalja a faluból az embereket, és az égetés ebben a fazekasfaluban az egyik legkiválóbb mesealkalom is. Mesélni kezdenek a mesterségből kiöregedett fazekasok. Tanácsokat adnak, megtárgyalják az edény minőségét, a piac lehetőségeit, a beszerzési nehézségeket. Ezen túl megelevenedik az öreg fazekasok fantáziája; az emlékek előparázslanak a felejtés hamuja alól. Felemlegetik az elhunyt társaikat, a régi vásárok sikerét, balsikerét, de az ólommérgezés szörnyűségeit csakúgy, mint a régi kiváló mesterek ügyességét, vagy vásárbeli fortélyát. Akkor égett ki az edény, amikor a felső cseréprétegről már leégett, letisztult a korom. Kész a vörösedény. A kemence edény kihűléséhez egy éjszaka elegendő. Reggel kibontják a kemencét, leporolják az edényeket és aszerint csoportosítják, hogy vörös marad-e, vagy mázolják. A vörösedényt raktárba teszik, amely nádpallóból készült a kemence mellett. A mázolásra váró edényeket külön teszik, s ezzel már részben elő is készítették rá. Egy kemence edény jelentése az 1930/40-es években: 250 db tejesköcsög, 400 „ vegyes korsó, 3—10 literesig, 100 „ itató, 20 „ párospohár, 50 „ parasztfazék, érett túrónak, ezenkívül kistányér, persely tálca, cserép. Egy kemence edény jelentése 1960-ban: 60 db tejesköcsög, 10 „ kuglóf sütő, 3 pár báránysütő, 15 Arrabona 225