Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972)

Domonkos O.: Handbuch der Tischlerei (Fleischacker J. nyugatmagyarországi asztalos feljegyzései 1848-ból)

tervezetére. A puhafa ágy oldalán ugyan „Mein Stundenten Bett" felirat olvasható, ami a tanulóévekre utalna, de a „Student" megnevezés sohasem járt ki az inasnak, hanem csak az egyetemre járó ifjúnak, ill. az alacsonyabb fokú katolikus, különösen a jezsuita iskolák tanulóinak.

2 így hát azt kell feltételeznünk, hogy az iskoláit bevégzett, majd mesterséget tanult legény visszaemlékezésként írhatta az ágy oldalára e megjelölést, ill. állíthatta össze a könyvecskét. Talán éppen az a szükséglet hozhatta létre, ami a mesterséget tanuló inasok és legények kötelező rajztanulásából következik. A mintalapokról történő tanítás összesítése kísérletével, vagy talán egy eddig ismeretlen kis tankönyv lemásolt példányával állunk szemben. Korábbi kutatások eredményeiből tudjuk, hogy a rajzkészséget igénylő mesterségek inasaitól, egy 1783-ban kelt rendelet megköveteli a rajziskola látogatását. Az ország területén más-más időpontban jutott érvényre a rendelet, néha csak pár évtized múlva, de kivételes példaként megemlítem Sopront, ahol a II. József által kiadott rendeletet öt évvel megelőzően, tehát már 1778-ban megindult az inasok rajzoktatása. E tanulmányokban feldolgozott rajziskolai leltárakból világosan kitűnik, hogy a kor stílusának megfelelő, az egyes szakmák anyagát egyesítő kézikönyveik nincsenek, hanem csak mintalapokról történik az oktatás. Ezeket néha Bécsből vásárolják, de legtöbb esetben maguk a rajztanárok készítik. A rajzórák látogatottsága igen ingadozó volt az inasok sokféle, a mesterséggel össze nem függő elfoglaltsága, a mesterek bizonyos ellenállása következtében. A tehetségesebb tanulók számára azonban jó lehetőséget nyújtott az alapok elsajátítására, a tehetség kibontakoztatására.

3 Az alábbiakban betűhűséggel közöljük a mintakönyv sokszor nehezen olvasható szövegét. Az egyes oldalak mérete: hossza 20 cm, szélessége 16 cm. Handbuch der Tischlerei, verfertiget durch Joseph Fleischhacker im Jahre 1848. * 1. Gewöhnlicher Auszugtisch. Schublade (1. ábra) A. Die Schublade ist an den Enden nich't stumps, sondern hat, wie ich es auch bezeichnete an aller 4 Seiten ein Hohlkehle. vordere Seite 2 Adelung J. Ch., Grammatisch-kritisches Wörterbuch der Hochdeutschen Mundart

... Wien 1808. IV. 468—469. 3 Verbényi L., A soproni rajziskola története 1778—1909. A József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Neveléstudományi Intézetéből. 2. Budapest 1940. Balogh I., Beregszászi Pál és a debreceni „Rajziskola", 1819—1856. Művészettörténeti Értesítő 1960. 43—50. Czingraber A., A soproni faipar története. Kézirat a soproni múzeum Néprajzi adattárában lt. 830. Hedvig Szabolcsi, Die Formentwicklung der Schreibschranktypen am Ende des 18. Jahrhunderts. Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei XI. 1968. 89—107. Hedvig Szabolcsi, Un meuble singulier du début XIXe siècle: la table „en frome de boule". Az Iparművészeti Múzeum Évkönyvei XII. 1970. 99—

111. Szabolcsi H., Magyarországi bútorművészet a XVIII—

XIX. század fordulóján (Európai kapcsolatok és stíluskérdések). Bp. 1972. 176