Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)

Vörös K.: Városépítés Győrben a dualizmus korában

egyre ritkuló falusias házak között vezet ki Bécs felé, a továbbiakban a Rábával párhuzamos Fő utca mentén. Ez és a Rác utca, a Karnergasse és a Sütő utca x-ászont végül is egy nagy, háromszögletes vásártérbe torkollnak, melynek végéről Pápa felé indul ki az országút. Belváros, Ferencváros, Ferdinándváros — s az általuk alkotott, valóban városias városmagot körülvevő, már kisvárosias vagy éppenséggel falusias Révfalu és Győrsziget, Újváros, Nádorváros és Szabadhegy: ezt, az egyes részei jogállásának eltérései ellenére is ténylegesen már egyetlen, s egyre szervesebb egységet alkotó városkomplexust határainak legkülsőbb peremén szántóföldek, legelők, agyaggödrök veszik körül. A Tűztoronytól most már távolabb, a beépített terület külső határán túlra is néző a Rábcától délre így pillantja meg a Mákos dűlőt, az Ikrényi dűlőt, a Kishosszú és az Öreghosszú völgyet, a Pósdombi dűlőt, — mögöttük a Raits szeglettel; — a Szabadrévdombi, a Haraszt, a Rába és a Rábán túli dűlőt, a Fazekasvermeket (és a rokonfogalomra utaló Gerencsér dűlőt) ; a Holt-Rába-ág által körülvett nagy legelőt, majd a Nádorváros mögé kanyarodva Szabadhegy felé a Góré, a Kálvária, a Pápa (és mögötte a Nagyréti), a Kisúti, a Sánci, a Serfőződombi s a Borsóhelyi dűlőket; a Jaki lapost, —• s már Szabadhegy mögött a Kakashegyi és a Kismegyeri dűlőt, innen pedig a Duna felé fordulva a Síkszéli, a Téglavetői és (már a Dunánál) a Budai út melletti dűlőket. Együttesen azt a 7300 holdnyi, 45 km

2-nyi területet, amely 1860 végén Győr szabad királyi város közigazgatási területét alkotja, s mely Győrsziget és Révfalu területével együtt 54,5 km

2-t tesz ki: színhelyét egy fél évszázados, nagy lendületű és sokszorosan összetett fejlődésnek, mely külsőleg is legszembetűnőbb módon éppen a még középkori alapjait is Őrző, de a XVIII. században már erős barokk veretet nyert városnak azon az új, modern kereskedelmi, közlekedési és ipari funkcióinak megfelelő átalakulásán vált észlelhetővé, melynek történetét: a dualizmus kori Győr városépítésének történetét az alábbiakban fő vonalaiban elmondani kívánjuk.

1 2. A korszak városépítése: gazdaság és népesség építészeti kerete, bizonyos vonatkozásaiban a népességszám fejlődésének közbeiktatásával ugyan, de alapjában a gazdasági fejlődés függvénye. A gazdasági fejlődés által megteremtett igények egyrészt, és lehetőségek másrészt, együttesen és dialektikusan alakítják ki azokat az új vonásokat, melyek korszakunkban rávésődnek a város tisztes régi arculatára; ám —• jellemzően ez utóbbinak erejére és ellenállóképességére 1 Az 1860-as" évek győri városképét Győr 1856. évi kataszteri felvételének a Magyar Országos Levéltár Térképtárában őrzött lapjai alapján rekonstruáltuk; a térképen azonban még németül megadott utcaneveknek egykorú magyar alakját használtuk. Mind itt, mind a tanulmány további helyein a forrás időpontjában érvényes utcaneveket használtuk: az egy évszázad alatt bekövetkezett változásokra tanulmányunk végén — jegyzetben •— tájékozódó irodalmat adunk. Tanulmányunk forrásbázisát döntő mértékben a város hivatalos lapjának (Győr sz. kir. város Hivatalos értesítője — a továbbiakban HÉ) 1889—1918 közötti évfolyamai szolgáltatták, bennük különösen az 1887—1908. évekről rendszeresen, bár többnyire több évet összevonva, s a vége felé már nagy késéssel megjelenő polgármesteri jelentések. A HÉ-ből átvett adatok esetén az évet és kettősponttal elválasztva a számot adjuk meg, az oldalszámot azonban már nem. Az oldalszám közlésének csak az évek folyamán egyre terjedelmesebb polgármesteri jelentésekben érezhető hiányát viszont a jelentések alapos, a keresett tárgy gyors megtalálását biztosító tagolása és részletes tartalomjegyzékek ellensúlyozzák. 352