Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)
Tomka P.: A Győr-Téglavető dűlői avar temető belső csoportjai
szonylag nagyméretű, sűrű, kis ívtávú hullámvonalköteggel díszített edények töredékeivel van dolgunk, különösen peremképzésük tér el az avar koriakétól, azoknál fiatalabbnak látszanak 32 . A XJM-ban megtalált két töredék biztosan ebből a tűzhelyből került 'ki 33 . (2. ábra.) Mindkét töredék olyan edény oldalfalából származik, amelyhez szemcsés, de jól iszapolt agyagot használtak; korongolták és igen alaposan kiégették. Mindkét töredéket sűrű, bordázásként ható vízszintes vonalak borítják. A vékonyabb falú töredéken a be nem bordázott, mintegy másfél cm-es sávra sűrű, kis ívtávú hullámvonalköteg került (a töredék méretei: 6X6 cm). A vastagabb — szintén sötétszürke törésfelületű — töredéken a sűrűn bordázott felületre utólag felvitt kis ívtávú, sűrű hullámvonal-kötegdísz látható, egy második sáv indításával együtt (töredék mérete: 5,3 X 5 cm). Az első falvastagsága 0,4 cm, a másodiké 0,7 cm, színük sötétszürke, illetve világosabb szürke (zsíros tapintású), a díszítő szerszám mély nyomokat hagyott a felületen. Ezek a sajátosságok nem jellemzőek a VI— VIII. sz. edény művességének ismert termékeire 34 . Jogosan kételkedünk tehát a tűzhely és a temető egyidejűségében, összetartozásában. Harmadszor 1906-ban említett Börzsönyi Arnold hasonló jelenséget, a legújabb kutatásokra hivatkozva. A temető északi felében, a temető közepe táján a gazdagabb sírok között fönnmaradt szabad területen nagyobb mennyiségű kőrakás feküdt a földben, nem is nagyon mélyen a felszín alatt. „A kövek legutolsó maradványait a múlt évi őszi szántáskor szedték ki és szállították el" — írta Börzsönyi. Megemlítette, hogy a területen még kavics sem található a földben, ezeket a köveket úgy hordhatták ide, valószínűleg a Belváros területéről, ahol a római falakban éppen hasonló homokkő található. Nyomban kutatni kezdett a területen, de már semmit sem talált 35 . A nagy kőrakás helyhez kötése szinte reménytelen feladat. A szövegösszefüggés azt sugallja, hogy északabbra, a magyar sírokkal egy magasságban keressük a helyét, a temető közepe tája kifejezést széltében (Ny—K irányban, a temető hossztengelye közelében) értelmezve. Támogatja ezt — hogy ti. a kőrakás magasabb sírszámú sírok között lehetett — az is, hogy sem az 1904-es, sem az 1905-ös közleményben nem emlékezett meg róla Börzsönyi; 1904-ig ugyanis 654 sír került elő, az 1905-ös közleményben a 615. sír ismertetéséig jutott el. Mindenesetre a kőrakásnak a már régen publikált 347—362. síroktól É-ra kellett lennie. Korára és rendeltetésére semmiféle adatunk nincs. 32 Horváth T., i. m. Arch. Hung. XIX (1935), XLII. t. 32—33. 33 Ld. 29. jegyzet. 34 E két kis töredék alapján nem adhatunk megbízhatóan pontos kormeghatározást. Két töredékünk készítés- és díszítésmódjában is eltér a győri temető edényeitől. Párhuzamaikat nem találjuk az egykorú avar kori temetőkben sem, feltűnnek viszont a IX. sz.-ban: Bernhardsthal: H. Friesinger, Beiträge zur Besiedlungsgeschichte des nördlichen Niederösterreich im 9—11. Jahrhundert, I., Arch. Aust. 37 (1965), 92, ill. 98., Nagygurab (Vel ky Grob) : B. Chropovsky, Slovanské pohrebisko z 9. st. vo Vel'kom Grobe, S1A V—1 (1957), 235: XIII. t. 4 (113. sír), 6 (116. sír), Dévényújfalu (Devinská Nova Ves): L. Kraskovská, Slovanské hradisko v Devinskej Novej Vsi, S1A XIV—1 (1966), 165: IV. t. 4, 16. A győri múzeum leltárkönyvében 54.17.1. szám alatt, IX. sz.inak meghatározva szerepelnek. 35 Börzsönyi, i. m. Arch. Ért. XXVI (1906), 303. A László Gy. által feltételezett helyen valóban üres terület látható a térképen, nincsenek viszont itt az említett gazdag sírok. Ez a kitétel egy bekezdéssel feljebb láthatóan máshová vonatkozik („A kellő összefüggés megvolt mindenütt... még ott is, ahol a magyar sírok az avar koriakkal vegyesen fordultak elő, de a temető közepetáján, ott, hol a gazdagabb sírok feküdtek, az egyes sírok között a távolság legutóbb sokkal nagyobb, néha 4—6 méter volt, mint korábban, ellenben másutt, nevezetesen a keleti oldalon a sírok egymást érték"). 63
