Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)
Tomka P.: A Győr-Téglavető dűlői avar temető belső csoportjai
A temető területén talált tüzpad, kőrakás háromszor is felbukkan 21 '. Börzsönyi ezeket egykorúnak tartotta a temetővel 27 . Pontosan csak az 1904. évi közleményben leírt „tűzpad" helyét ismerjük, a temető É-i szélén 28 . A tűzhelyet, melynek alján lapos kövek voltak, ökölnyi kövekkel rakták körül, benne vastag hamurétegben tyúk-, birka-, disznó- és egyéb csontok feküdtek. Az állatcsontok vezették Börzsönyit arra a feltételezésre, hogy a torra szánt állatokat itt áldozták fel, sütötték meg, és utána a felásott sírgödör mellett ülték meg a halotti tort. Ez a magyarázat nem lehetetlen, de sajnos nem is bizonyítható, mindenesetre számolnunk kell vele. Jóval bizonytalanabb az első, 1901-ben feltárt tűzhely fekvése. A temető addig feltárt részének (226. sír) északi szélén volt valahol, 29 jelentőségét a belőle kikerült hullámvonalas és körbefutó-vonaldíszes korongolt edények töredékei növelik. Múzeumunkban sajnos ma már nem azonosítható az a két nagyobb peremtöredék, amelyeknek fényképét Fettich Nándor és Horváth Tibor közölte 30 . Rövid leírásuk: ,,. .. 32. 33. Nagyobb edények töredékei, a temető északi részéről. Befésült hullámvonalakkal vannak díszítve". 31 Amennyire a fényképek alapján ítélni lehet, a temető edényeitől elütő formájú és díszítésű, korongolt, vicsolódik a győri múzeumban a 484. sírhoz leltározott jellegzetes honfoglalás kori kengyel és a sírban valóban talált kengyel azonosságának problémája. Börzsönyi ugyanis egészen más kengyelformát írt le [i. m. Arch. Ért. XXV (1905), 19—20.]. Leírása és a hivatkozott párhuzam alapján feltételezhetjük, hogy kora avar kori, hosszúfülű kengyel feküdt másodlagosan a sír földjében, azaz a meglevő kengyel tanúsága nem használható az avar kori és a magyar sírok viszonyának vizsgálatakor. 26 Börzsönyi A., i. m. GyBGÉ 1901/2, 1902, 35. (a megfelelő Arch. Ért. cikknél valamivel bővebb szövegezés!), u. ő., i. m. Arch. Ért. XXIV (1904), 17., u. ő., Arch. Ért. XXVI (1906), 303. 27 László Gy. elfogadta Börzsönyi datálását, külön is foglalkozott a máglya és a nemzetségi temető részeinek lehetséges viszonyával, a meggyőző példát Zbrujeva publikációja szolgáltatta, Lugovojban ugyanis a temető központjában, két generáció temetőrésze között messziről hozott kövekből készített tűzhely került elő, állatcsontokkal, László Gy., i. m. Arch. Hung. XXXIV (1955), 91—92. Ez magyarázza, miért kaptak a tűzhelyek olyan nagy szerepet László Gy. elemzésében (i. m. 54., 63., 88.). Az összefüggés meglétének kritériuma a máglyák helyének ismerete és koruk meghatározásának lehetősége. Ügy vélem, Börzsönyi A. szövegének elemzésével és az egyik tüzelőhelyből kikerült edénytöredékek vizsgálatával ebben a kérdésben is új eredményre juthatunk. 28 Börzsönyi A., i. m. Arch. Ért. XXIV (1904), 17., 32. Utóbbi helyen a 375. és 376. sírok után jegyezte meg, hogy „ezen két utóbbi sírtól kissé jobbra, a temetőnek egészen a szélén volt a tűzhely fél méternyi mélyen a fölszín alatt". 29 Börzsönyi A., i. m. GyBGÉ 1901 2, 1902, 35. A győri XJM-ban levő két edénytöredéken (lelt. sz. : 54.17.1.) ráragasztott cédulán Lovas E. írásával a következő szöveg áll: „Találták Győrött a népv. temető szélén előforduló tűzhelyen, 901". A gyűjteményt Lovas E. leltározta, rendezte először, véleményét hitelesnek kell elfogadnunk. Ez a cédula minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a tűzhelyet az első 226 sír között kell keresnünk. Az ásatás határvonala a 218—226—208—199. sírok között húzódott, itt kellene valahol helyet találnunk a sírok között a tűzhelynek. László Gy. rekonstrukcióján kb. 10 m-re É-abbra került, a sírok közt levő feltűnő, üres foltra, de, mint látni fogjuk, más szöveg alapján. 30 Fettich N., i. m. XL tábla 32, 33., Horváth T. i. m. Arch. Hung. XIX (1935), XLII. tábla 32, 33. 31 Horváth T., i. m. Arch. Hung. XIX (1935), 72. A továbbiakban Horváth T. nem foglalkozott velük a különböző avar kori edényformák tárgyalásakor. Azonosításuk az 1901. évi tűzhely leleteivel csak valószínű, annak alapján, hogy Börzsönyi szövegében is a temető É-i része szerepel (persze az akkor feltárt sírokra vonatkoztatva), hogy a további tűzhelyeknél Börzsönyi nem említett edénytöredékeket, valamint hogy hasonló jellegű oldaltöredékek múzeumunkban bizonyíthatóan ebből a tűzhelyből származnak. 62
