Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)
Gabler D.: Kutatások Arrabona canabaejában
3. Kelet felé a megyei tanács épülete előtti (a tábortól mintegy 350 m) útszakaszon került elő római épületfal 68 . 4. A Vas Gereben utca és a Homok u. sarkán oszloplábat és freskótöredékeket találtak, ezen a részen tehát még számolhatunk épületekkel. 69 5. A vásártér északi széle táján (a mai Tanácsköztársaság út és Árpád u. közti területen) tűzvész által elpusztított házak alapfalai, római edények és falfűtéshez tartozó téglák kerültek elő. 70 A megadott pontokon esetleg kívül fekvő római épületekről már csak azért sem tudunk, mert a XVI— XVII. sz.-i vár árka az esetleges külső maradványokat tönkretette, az árkok helyén aránylag széles, régészetileg meddő öv húzódik. A kevés feltárt épületmaradványon kívül a megadott területet félkör alakban körülölelő temetők sora is lezárja a canabaet, melynek kiterjedését ilyenformán a XVIII. sz.-i városéval vethetjük össze. Nem ismerjük a canabaenak a tábortól való távolságát, a carnuntumi példa szerint azonban nincs kizárva, hogy a katonai érdekeknek megfelelően 71 itt is beépítetlen sáv húzódhatott a tábor és a tőle délre, illetve keletre épült canabae közt 72 . Ennek feltételezését jogossá teszi az a körülmény, hogy Arrabona — története során mindvégig —• a carnuntumi legioparancsnokság alá volt rendelve, nyilván a katonai jellegű építkezések is azonos szisztémát követtek. Az említett lelőhelyeken többé-kevésbé szabályos, É—D-i, illetve K—Ny-i irányú falrendszerek kerültek elő, sajnos, a régebbi ásatások egy részénél a falak irányát nem árulják el a szűkszavú közlemények. Ennek ellenére a Széchenyi téri és a Bajcsy-Zsilinszky úti részletek alapján feltételezhetünk egy É—D-i, K—Ny-i irányú utcarendszert. Megerősíti e feltevést az a körülmény is, hogy a Káptalandombon a koraközépkori vár egyetlen szabályos, egyenesen futó fala (a keleti) is É—D-i irányú 73 , a közepén található kapu pedig a múzeum udvarán feltárt útrészlet vonalába esik. 74 Nincs kizárva tehát, hogy a koraközépkori vár keleti fala és kapuja római alapokon nyugszik. Az említett rendszerbe illenek bele a tábor területén feltárt épületrészletek is 75 . Az épületek tájolásának egyöntetűsége arra mutat, hogy a táfeor cardója és decumanusa a canabae építkezési rendszerét is megszabhatta. Az elmondottakhoz hozzá kell még tenni azt, hogy a Káptalandombon egy 1617. évi alaprajz szerint számos, nyilván koraközépkori alapon nyugvó épület illeszkedik az említett rendszerbe 76 , mely végső soron ismét római előzményekre vezethető vissza. A Széchenyi téri ásatások egyik eredményét tehát éppen abban látjuk, hogy az arrabonai tábor tengelyének és alaprajzának meghatározásában is útmutatásul szolgáltak. A pannóniai táborokhoz tartozó canabaeknál az I— II. sz. folyamán mind a rendszertelenül elhelyezkedő lakógödrök komplexumából álló települési forma, mind pedig a többé-kevésbé szabályos építkezés megtalálható. 77 Szegényes fa68 Börzsönyi A., Arch. Ért. 28 (1907) 38. 69 Lovas E., GySz 1 (1930) 200. 70 Czech J., MTTÉ II. 336—, a lelőhely azonosításához ld. Uzsoki A., Arrabona 11 (1969) 125. 71 O. Bohn, Germania 10 (1926) 26. 72 E. Nowotny, RLiö 18 (1937) 131. 73 Domenico Zeno féle metszet ld. Gazdag L., Arrabona 7 (1965) 300. 74 Barkóczi L. adatára hivatkozik Borbíró V.—Valló I. i. m. 27—32, 127—133. 75 Kozák K.—Uzsoki A. i. m. 155. 76. Borbíró V.—Valló I. i. m. 140. 77 A keletpannóniai canabaek kutatása szempontjából jelentős volt az elmúlt években Nagy T. Arch. Ért. 96 (1969) 255 és Parragi Gy. (Uo.) aquincumi, ill. Vágó E. és Visy Zs. intercisai (1969) ásatása. 48
