Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)
Gabler D.: Kutatások Arrabona canabaejában
házakból, ill. gödörlakásokból álló település volt az adonyi 78 , a százhalombattai 79 táborhoz tartozó telep — lakógödröket talált Nagy T. Albertfalván 80 a II. sz.-i kőházak mellett, s a szórt települési forma jellemezte az intercisai canabaet is 81 . Egyes, nyilván egykorú részletek rendszere fedezhető fel Carnuntumban 82 és Aquincumban 83 . (Ulcisia Castra canabaejában a táborból kivezető úthoz igazodó, egyébként rendszertelen települési forma jellemző. 84 ) Mócsy A. szerint a legióstáborok melletti canabaek zártan települt, városias formát mutatnak, melytől a pannóniai auxiliáris táborokhoz tartozó canabaek rendszerükben eltérnek. 85 Arrabonában ezzel szemben először sikerült egy korai, segédcsapattáborhoz tartozó canabae építkezésében rendszert megfigyelni. Az eddig feltárt canabaekat inkább a kicsi és közel egyforma méretű házak jellemezték, nagyobb épületek általában a II. sz. végén jelennek csak meg 86 . Arrabona canabaeja ebben a tekintetben is kivétel lehetett; a nagy épület, melynek pedig teljes méreteit még korántsem ismerjük, a II. sz. első felében épült. Lakógödrök helyett Arrabonában már az I. sz.-ban is jól megépített faházakból állhatott a vicus egy része. A II. sz. elején — talán éppen a tábor kőbeépítésével egyidőben — jelentek meg az első kőalapú épületek, melyeknek belső osztó, helyenként esetleg külső, felmenő falát is vályogtéglákból építették. A vályogépítkezés az I. sz. végén és a II. sz.-ban nemcsak a canabaeban 87 , hanem a városokban is gyakori. 88 Auxiliáris tábor canabaejában II. sz.-i kőházakat eddig csak Albertfalván tárt fel Nagy T. Mint láttuk, Arrabonában már jóval korábban, mint a keletpannóniai auxiliáris táborok melletti canabaekban, kialakulhatott rendezett, nagyobb méretű, jól megépített, villaszerű épületeket magában foglaló település, amely jelentős iparral is rendelkezhetett. Ez utóbbit mind a kemence, mind pedig a planírozások során földbe került, nagy mennyiségű vassalak, félkész vastárgy, bronzrög meggyőzően bizonyítja. Hasonló következtetésre jutott Sellye I. az arrabonai áttört bronzok vizsgálata során; az elrontott, félkész darabok ebben az esetben is helyi műhelyre utaltak 89 . A canabae fejlett mezőgazdasági jellegű iparát (kenyérsütő kemencék, malomkövek utalnak erre), kovácsműhelyeit a tábor helyőrsége igényelhette, a lovas alakulatok ellátásában (fegyverek javítása, lovak patkolása, lószerszámok készítése) éppen Arrabona iparosai működhettek közre. 90 78 Barkóczi L.— Bonis É. i. m. 168. 79 Mócsy A., Arch. Ért. 82 (1955) 68. 80 Nagy T., Ant. Hung. 3 (1949) 52—53. 81 Barkóczi L., Intercisa I. 40; Vágó E., Arch. Ért. 91 (1964) 255. 82 M. Groller, RLiÖ 7 (1906) 98. 83 Az aquincumi canabaera nézve ld. Kába M., BpR (1955) 272; Póczy K., BpR 16 (1955) 41—.; Szilágyi J., Conf. Arch. (Bp., 1955) 206; Wellner I., BpR 19 (1959) 254—. 84 Nagy T., BpR 13 (1943) 398. 85 Mócsy A., Arch. Ért. 82 (1955) 68. 86 Uo. 87 Ulcisia Castra — Soproni S., Arch. Ért. 93 (1966) 296; Albertfalva — Nag'y T., Arch. Ért. 95 (1968) 130; Intercisa — Barkóczi L., Intercisa I. 4, 40; Carnuntum RLiÓ 3 (1902) Textfig. 12. 88 Savaria — Szentléleky T., Arch. Ért. 92 (1965) 237; Ua., Arch. Ért. 96 (1969) 257. Aquincum — Nagy T., BpR 21 (1964) 9—.; Tác — Kocztur Ê., Alba Regia 6—7 (1967) 161. 89 Sellye I., Arrabona 12 (1970) 69—82. 90 A pannóniai canabaekban folyó ipari tevékenységre vonatkozóan ld. A. Neumann: Forschungen in Vindobona 1948 bis 1967 (Wien, 1968) RLiÖ 24 — fazekaskemencék (Vindobona) RLiÖ 3 (1902) 87—. fazekas, 68—. kenyérsütő kemencék (Carnuntum) ; Paulovics I.: Arch. Ért. 47 (1934) 139—40, fazekas és téglaégető, Ua., Laur. 4 Arrabona 49
