Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)
Gabler D.: Kutatások Arrabona canabaejában
Kerámia : Egyfülű korsó alsó része, belső oldalán a korongolás nyomaival. Anyaga téglaszínű, kívül jó minőségű máz borítja. A máz helyenként „szemölcsös" 59 . Fá: 6,8 cm. A korsótípus egyike a leggyakoribb IV. sz.-i edénytípusoknak, hasonlókat ismerünk Intercisából, Pécs környékéről és Ságvárról is 60 . (39. ábra 6.) Csont hajtűk: Valamennyi az egyszerűbb típusokhoz tartozik 61 , a későrómai sírokban, ill. telepeken található, jobban profilált példányoktól eltérően. 62 Bekarcolt díszítés található a 3. sz. darabon, a többi díszítetlen 63 . Arrabona esetében a hajtűket a III. sz. végére, ill. a IV. sz.-ra keltezik a rétegviszonyok. (39. sz. ábra 3—5.) Az 1949/50-ben feltárt temetőrészlet folytatása Ny felé alig jelentkezett (40. ábra). Egy sírt a 2. szelvényben találtunk, ezzel vágták át a III. sz.-i kemence oldalfalát. A koponyán és a sírfolt egy részén kívül semmit sem találtunk, mivel a XVIII. sz.-i csatorna elágazása a sírt átvágta (26. sír). A 10. szelvényben szintén Ny—K-i tájolású sírt találtunk 253 cm mélyen, Ny-i felét ismét a XVIII. sz.-i csatorna elágazása tette tönkre (27. sír). A 8. szelvényben, a római fal felett, 120 cm mélyen, É—D-i irányítású sír foltjára figyeltünk fel, benne már csak néhány csont volt. A XIII. sz.-i térrendezés éppen csak a sírgödör legalsó centimétereit hagyta érintetlenül. Az újonnan feltárt sírok melléklet nélküliek voltak. A temető a canabae centrumában került elő, későrómai sírokat azonban még nagy számban találtak a mai Belváros épületei között is 64 . Ezeket nemcsak a korábbi épületek közé ásták, hanem az egyes helyiségekbe is, azokat tehát már nem használták. Egyes esetekben a falak felett is kerültek elő sírok, amiből az következik, hogy a falak már nem álltak mindenütt 65 . Összefoglalás A feltárások eredményeinek ismertetése után tekintsük át azokat az adatokat, melyek Arrabona canabaejára vonatkoznak. 1. A Széchenyi téri, már említett falmaradványokon kívül, homokkőből épített falakat találtak a Kazinczy utcának a Lenin u. felé eső részén 66 . 2. Az Áruház irodaépületének építése során (a tábortól 200—250 m-re) Mithay S. 1950-ben É—D-i irányú római alapfalat talált 67 . 59 Póczy K. i. m. Abb. 46 T. 103 = T. XVIII. 18. 60 Burger A., Acta Arch. Hung. 18 (1966) fig. 105/167, 5; fig. 126/3. 61 R. Alföldi M., Intercisa II. 482, Abb. Ill, 2. 62 W. Kohl—J. Tröltsch: ORL VII. nr. 72 (Weissenburg) T. VII. 45, 59—61. 63 1. sz. lelőhelye: 1. szelvény, világosszürke feltölt. 200 cm. H: 9,5 cm. 2. sz. lh: 5. szelvény, laza, barna, faszenes humusz, 190 cm, H: 74 cm, 3. sz. lh: 6. szelvény É-i rész, barna humusz, 160 cm, H: 12,9 cm. 64 GyBGÉ 1887/88 163; Börzsönyi A., Arch. Ért. 28 (1907) 40; Lovas E., GySz 12 (1941) 178; Römer F., GyTRF 1 (1861) 284. 65 Lehetséges, hogy a D-i zárófal feletti É—D-i irányítású sír nem tartozott a temetőhöz. A canabaek elnéptelenedése, ill. a korábbi épületek közé való temetkezés egész Pannóniára jellemző a IV. sz. végén — ld. E. Swoboda i. m. 159 (Carnuntum); Barkóczi L.: Brigetio Diss Pann 22 (Bp. 1944—51) 9 (Brigetio) R. Egger, Anz. Akad. Wien, 92 (1955) 80—. (Vindobona); Kába M., BpR 19 (1959) 160—.; Póczy K., BpR 21 (1964) 55—. (Aquincum). 66 Börzsönyi A., Arch. Ért. 28 (1907) 38. 67 Közöletlen — az adatért Mithay S.-nak tartozom köszönettel. 47
