Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)

Sinay J.: Az első győri gyár története

AZ ELSŐ GYŐRI GYÁR TÖRTÉNETE „így szenteltetett Győr városa kiterjedésének, és reménylett virágzásának első napja, melly nem csak ezen városi lakosokra : hanem az egész Magyar Hazára nézve is méltó, hogy örök emlékezetben maradjon." E szavakkal fejezte be tudósítását a Magyar Kurir 1821. január 11-én

1 arról az ágyúlövésekkel, ingyenes bor- és kenyérosztással, ökörsütéssel kísért népünnepélyről, mely az 1820. december 28-i városfalbontás alkalmával Győr terjeszkedését megindította. A mai Rákóczi Ferenc és Űjkapu utcák sarkán lefolyt ünnepségnek rangot a város, a megye és az egyház vezetőinek — élükön herceg Schwarzenberg Ernő püspök — személyes részvétele adott, tartalmat azonban a nagy számban összesereglett polgárok és iparosok megjelenése. Az új városrész megnyitása Győr kapitalista fejlődésének is kezdetét jelentette. A városfal lebontása után kialakult Űjvilág utca elnevezésének tudatos szimbólumát találóan egészíti ki az a tény, hogy az ünnepség helyén épült házban kezdte meg működését — pontosan negyedszázaddal később —• a mai Kisalföldi Gépgyár őse, Győr első gyáripari üzeme: Stádel Károly mezőgazdasági gépgyára és öntödéje. * Stádel Károlyról az eddig megjelent művek szinte csak annyit írnak, hogy 1845-ben alapította az első győri mezőgazdasági gépgyárat. Balázs Péter az első győri iparműkiállításról írott tanulmányában megemlíti, hogy „ ... a különböző 'kovács ... stb. szakmában 44 mester, 67 legény és 25 inas dolgozik. Ezek közül STÁDEL KÁROLY ... hosszabb ideig dolgozott külföldi gyárakban."

2 A Palatínus József és Halász Imre szerkesztésében 1931-ben megjelent kiadványban az akkori gyártulajdonosról szóló résznél a következő olvasható: ^Magyarországba nagyatyja: Stádel Károly származott be a múlt század elején és Győrött megalapította az ország első kiváló hírnévnek örvendő gépgyárát, mely 1845, tehát alapítása óta, állandóan a család magántulajdonában van."

3 Ez a megállapítás — stílusficamai mellett — két tévedést is tartalmaz: a) A Stádelgyár semmiképpen sem tekinthető Magyarország első gépgyárának, b) Stádel 1 Közli Csatkai E., Adalék a győri városfalak pusztulásának történetéhez. = Arrabona. 1960. 111—115. 1. 2 Balázs P., Az első győri iparműkiállítás 1846-ban. = Arrabona. 1963. 261. 1. 3 Győr szab. kir. városi és Győr-Moson-Pozsony k. e. e. megyei Fejek. Győr, 1931. 210. 1. — A dédunoka által a korra jellemzően kitalált (?) nemességre semmilyen adat nem található. 313