Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)

Sinay J.: Az első győri gyár története

Károly nem „származott be a múlt század elején Magyarországba", hanem Győrött született 1817-ben, az említett 1820-as népünnepély színhelyétől pár méterre, a mai Rákóczi Ferenc u. 28. sz. alatti házban. Apja, Stádel József a legjobban kereső győri szerszámkovács mester volt, s miután az ő nevével eddig sehol nem találkozhattunk, a család és a gyár történetét vele kell kezdenünk. Stádel József és Stádel Károly Stádel József születéséről nincs adatunk, mindössze annyit tudunk, hogy a Neckar menti Rottenburg városából származó gépészt — több külföldi iparostársához hasonlóan -—• a 19. századforduló idején bekövetkezett háborús konjunktúra vonzotta Magyarországra. A konjunktúra nemcsak a tőkefelhalmozást lendítette fel, hanem egyidejűleg a szükségletek növekedéséhez, mint az ipari tőke keletkezésének egyik feltételéhez is, jelentős mértékben hozzájárult. Ugyanakkor az eredeti tőkefelhalmozás nagyobb ütemben történő megvalósulása eredményeként bizonyos fokig lehetővé tette az iparhoz szükséges munkaerő biztosítását. A fellendülés számos külföldi vállalkozót csábított arra, hogy Magyarországon —• elsősorban élvezeti cikkeket gyártó — üzemet létesítsen, melyek többségükben kisméretűek voltak, s szinte valamennyit elsöpörte a dekonjunktúra pangása. Természetesen nemcsak tőkés vállalkozókat vonzott Magyarországra a konjunktúra adta nagyobb kereseti lehetőség, hanem szakképzett iparosokat is.

4 Stádel József olyan szakképzett iparosként érkezett Győrbe, aki egyúttal bizonyos tőkével is rendelkezett. Műhelyének berendezése után hamarosan házat vásárolt, s rövidesen a városi polgárjogot is megkapta. Erről, valamint szakképzettségéről tanúskodik az a szöveg, mely a győri polgárjogot elnyert személyek bejegyzésére szolgáló könyvben 1806. május 28-i dátum alatt olvasható. ,,Stadl Josephus Cathol e Citte Rothenburg, ad fluvium Nekar in Imperio sita originem ducens instrumentor Machinarum Confector."

5 Stádel tehát —• hasonlóan a többi, Németországból akkor érkezett iparoshoz — hazánkban akart a konkurrenciától mentesen boldogulni és gazdagodni. Győrött azonban ebben az időben még nem értek meg a feltételek a céhen kívüli tőkés vállalkozás létesítésére. Ennek oka részben a céhek rendkívül erőteljes szervezettsége, részben az a tény, melyet Mérei így fogalmaz meg : „ ... jól kirajzolódik előttünk, hogy milyen kis mértékben hatott ösztönzően ekkoriban még a mezőgazdaság tőkésedése a hazai gépipar fejlődésére."

6 Stádel József tehát céhiparosként telepedett le Győrött, s hamarosan a város egyik legjobban jövedelmező műhelyének tulajdonosa lett. Anyagi előrehaladását mutatja, hogy a Neumar-családtól 1808. május 13-án 2500 Ft-ért vásárolt 389. sz. belvárosi házon és műhelyen

7 kívül további ingatlanokkal gyarapította vagyonát. 1831-ben a Majorok 18. sz. alatt

8 262 négyszögöl nagyságú házat épített, melynek a következő években állandóan 5—6, bért fizető lakója volt. 1832-ben újabb belvárosi házat vásárolt. 4 Mérei Gy., Magyar iparfejlődés 1790—1848. Bp. 1951. 41—42., 131. és 133. 1. 5 Mai helyesírással: Rottenburg. — GySmL:l Győr város tanácsának iratai. Űj polgárok könyve 1806. 6 Mérei Gy., i. m. 134. 1. 7 Ma Rákóczi Ferenc u. 28. sz. GySmLrl Győr város tanácsának iratai. Birtokátírási díjak jegyzékei. 1808. 8 Ma Vasút u. 12. sz. 314