Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)

Bánkuti I.: Egy kuruc nemesifjú útja a laki udvarháztól a francia emigrációig

molt a nagy eseményről. Kisfaludy György bemutatta őt Vay Ádám udvari kapitánynak és Ottlyk György főudvarmesternek, akik rögtön bevezették a fejedelemhez, hogy ő is megismerkedjék a szolgálatába álló fiatal dunántúli nemesifjúval. Boldizsár rögtön letette az esküt is, és megkezdte szolgálatát a fejedelem személye mellett.

11 Kisfaludy Györgynek tehát jelentős szerepe volt abban, hogy Boldizsár Rákóczi udvarába, közvetlen környezetébe került. Felesége, Szecsődi Mária előzőleg 50 forintot kölcsönzött a fejedelemhez készülő fiatal rokon anyjának,

12 ő maga pedig egyengette a császári alezredes fiának útját a fejedelmi udvarba. Ebben semmi meglepő nincs, ha meggondoljuk, hogy a kuruc felkelés vezetője éppúgy az a birtokos nemesség, amely más körülmények között a Habsburg-abszolutizmus keretében véli megvalósítani osztálycéljait, s amelynek egy része mindvégig együttműködik a bécsi udvarral, s megmarad a császár hűségén. A Rákóczi szabadságharc idejéből Boldizsárnak 9 levelét ismerjük, s ezek több figyelemre méltó adatot és utalást tartalmaznak a csatlakozás okairól. 1708. június 29-én unokatestvéréhez, Kisfaludy Györgyhöz írt levelében olvassuk a következőket: öccseit kénytelen volt elhagyni, „mivel sihol el nem válhattam az Asszontul" (azaz anyjától). Könyörög György bátyjának, hogy ha átjön a Dunántúlról, s módja lesz rá, hozza át öccseit is magával. Valószínű, hogy itt arra a vallási ellentétre történik utalás, amely a családon belül megvolt, minthogy Kisfaludy Mózes protestáns, felesége pedig katolikus volt (bátyja, Pongrácz Imre pedig éppenséggel címzetes püspök, szepesi prépost). Tudjuk, hogy később, Boldizsár emigrációja idején, amikor hazatérése szóba került, anyja szerette volna, ha katolikus hitre tér, amit fia határozottan visszautasított, sőt 1718. június 28-i levelében egész világosan közli anyjával: „akarná kegyelmed, hogy vallásomat meg változtatnám, mely éppen nem lehet, és ez leg nagyobb oka bujdosásomnak".

13 Annak ellenére tehát, hogy leveleit majdnem mind anyjához írta, s róla mindig nagy tisztelettel szól, lehetségesnek kell tartanunk, hogy Boldizsár eltávozásának a répcelaki kúriából egyik oka ez a vallási tényező volt. (Talán ez magyarázza mindvégig tartó erős érzelmi kötődését a szintén protestáns Telekessy Török Istvánhoz és Kisfaludy Györgyhöz.) Bizonyos azonban, hogy a családi birtokok védelmét és biztosítását is jól unokatestvére lelkére köthette a magát bizonyos mértékig a fő nélkül maradt család tutoránák tekintő György. Boldizsár ugyanis külön levélben számol be neki a bői, pornói és kecskédi jószágok, valamint egy bizonyos erdő ügyében beadandó kérvények ügyének állásáról.

1

'

1 Az a védlevél is nyilván Boldizsár szolgálatának eredménye volt, amit Rozsnyón, 1706. december 4-én állított ki Rákóczi a répcelaki és mihályi Kisfaludy-kúriák és birtokok védelmére.

10 11 3. sz. levél. Gálos Rezső i. m. Győri Szemle, 1934. 93. 1. még csak sejtette, de pontosan nem tudta, hogy Boldizsár 1706-ban mikor és milyen körülmények közt állt Rákóczi udvarába, ö Telekessi Török Istvánt tartotta Boldizsár beajánlójának. Nem járt messze az igazságtól: Török István mindvégig segítője maradt fiatal rokonának, aki apjaként tisztelte őt, miként erről levelei tanúskodnak. Az érzelmi kapcsolat kölcsönös lehetett: Török István ez idő tájt vesztette el egyetlen fiát, s apai szeretetét nyilván a fiatal rokonfiúra fordította. Payr Sándor, Telekesi Török István. 1666—1722. Egyháztörténeti monográfia. Bp., 1896. Kny. a Protestáns Szemléből. 12 Lak, 1706. június 26. Szecsődy Mária elismervénye az 50 frt visszafizetéséről. OL. P. 430. 9. es. 13 14. sz. levél. 14 9. sz. levél. 15 7. sz. irat. 232