Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)

Varga I.: A győri székesegyházi főesperesség egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1698-ból

piroskép van, valamint egy érc gyertyatartó, amelyet az itt állomásozó katonák adományoztak. A balról levő mellékoltáron 2 db kéztörlő, 2 fa gyertyatartó van, valamint a szenvedő Jézus szobra és a Szent Szűzről egy festmény. Ezenkívül 6 db közönséges papiroskép, 2 db, gyapjúból készült zászló, az egyik a szenvedő Jézus képével, a másik kép nélkül. Van: keresztkút, edény a szent olajoknak, cserépkorsó a kereszteléshez, deszkából készített és papirosképekkel díszített szószék bal oldalról. Fekete színű feszület temetéshez, gyóntatószék ideiglenesen deszkából összeütve, míg megfelelőt nem tudnak szerezni. A szűk fakarzat is csak most készült, szék gyanánt 3—4 lábú fatuskók szolgálnak, a templom talaja még nincs lekövezve. A régi, boltozatos, füstös sekrestyének se ajtaja, se ablaka. Itt egy asztal van a ruhák, egy láda a gyertyák őrzésére, egy másik pedig a szent olajok és a szent útravaló számára. Van 2 db szertartáskönyv és 1 szelence a szent ostyának. Nincs: anyakönyv a kereszteltek, meghaltak, házasultak beírására. Rövid időn belül beszerzését ígérik. A torony erős építmény, de a tűz és az idők viszontagságai nagyon eléktelenítették. Csak most zsindelyezték be a tetejét. A toronyban egy kisded harang függ. A hívek az uraságnak harang beszerzésére két tinót adtak át abban a reményben, hogy ezek árából és a saját áldozatából nagyobb harangot fog számukra szerezni. Az uraság azonban a két tinót csak 8 forintra értékelte, s csak e kisded harangot szerezte. Tefriető régen a templom mellett volt: ezt kőfal kerítette körül. Amikor azonban a templom az eretnekek kezébe került, ezek a falakat földig lerombolták, a téglákból és egyéb anyagokból maguknak kéményeket és kemencéket rakattak. Ezért a község most e puszta és barmok által járt helyen kénytelen halottjait eltemetni. A templom hajdan földekkel, sőt az itteni hegyben szőlőskertekkel is dúsan el volt látva: de az eretnekek a földeket elidegenítették, a szőlők pedig a zavarok idején pusztultak el. A szőlők új beültetését az uraság akadályozza, nem lehet tudni, hogy mi okból. Az egykor itt működött eretnek pásztornak Pápán van egy férjhez ment lánya. Az egyház iratait ő örökölte atyjától, így valószínűleg adatokat lehetne tőle szerezni a templom egykori javairól is. A helység népe német ajkú és katolikus vallású, van azonban néhány magyar is. A lakosok a zavarok után különféle tartományokból, főleg pedig a Birodalomból jöttek és telepedtek itt meg. Ezek buzgóságuk és a katolikus hit szereteténél fogva nem akartak isteni szolgálat nélkül maradni. Ezért szereztek maguknak egy anyanyelvüket értő, őket tanító, szolgáló lelki atyát. így katolikus plébániát alapítottak a körülöttük levő eretnek és romlott emberek nem kis boszszúságára. A jelenlegi plébános, Kipke Ferenc, aki a morvaországi Bodhald helységből származik, felszentelt pap, az olmüczi egyházmegyéből jött, öt nyelven beszél, németül szolgál az Ausztriából származó sváb népnek. Tanulmányait a jezsuiták olmüczi akadémiáján végezte, s mint mondja, ott baccalaureatusi fokozatot nyert. Papi kötelességeit híven és buzgón teljesíti, ezért hívei nemcsak dicsérik, hanem becsülik és szeretik is. Fizetése: Jelenleg csak két darab földje van: az egyik őszi vetésű és öt köblös, a másik tavaszi vetésben hat köböl zabot és V2 köböl kölest ad. Rétje ugyan nincs, de a község megígérte, hogy rétosztáskor egy telek után járó rétet ő is 216