Arrabona - Múzeumi közlemények 13. (Győr, 1971)

Varga I.: A győri székesegyházi főesperesség egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1698-ból

kap. Házanként egy kocsi fa jár neki, ugyancsak házanként egy csöbör vaj, egy pár csirke, minden jobbágyháztól 1 köböl rozs, valamint 30 dénár. Stóla: Kereszteléskor 12 dénár, egyházikelőkor 12 dénár, nagy temetés 60 dénár, kis temetés 25 dénár, halottá szentbeszéd 50—60 dénár, halotti szent-mise 25 dénár, eslketés pedig 75 dénár. Azonkívül a jelen kezdő évre segítségül kis szalonnát, sertéshúst vagy disznólábat is ígértek neki. Az özvegy nők a plébániai kertben fognak segíteni. Vízkeresztkor is ajándékot fognak neki adni. Húsvétkor pedig szülőföldjük szokása szerint minden gyónótól 1 dénár és 1 db tojás jár neki. A plébániaépület még nincs készen, de a templom közelében már kijelöltek egy helyet, ahol szobát, konyhát, kamrát már fel is építettek. Sövénnyel körülkerítették. Hátra van még a pince és az istálló építése. Szándékukban van a plébánia építésének befejezése és felszerelése. Tanító: Falk János, német ajkú, sváb eredetű egyén, aki magyarul és latinul nem tud. Nős, két gyermek atyja, aki az idevalók gyerekeit is németül tanítja. 45 éves, jámbor férfiú, jelenleg 22 tanítványa van. Nemcsak a tanítás a kötelessége, hanem ő egyúttal a sekrestyés és a harangozó is. Vasárnaponként a hívekkel közösen mondja a rózsafüzért. Fizetése: 10 köböl búza és egyéb semmi. E nyomorult tanítónak nincs szolgálati lakása, hanem saját jobbágyi házában lakik. Fizetését nem akarják javítani. Arra hivatkoznak, hogy adómentességet élvez, és fel van mentve az urasági szolgálmányok alól is. Iskolának már mértek helyet a paplak mellett. De hogy felépítésére mikor kerül sor, azt csak Isten tudja. Az egyházi hatóságoknak és á földesuraknak kellene ezt a dolgot jobban szorgalmazni. Lélekszám: felnőtt katolikus 152, gyerek katolikus 174, összesen 326 lélek. Csikvánd Amikor június 27-én, Magyarország patrónusának, Szent László királynak napján ideérkeztem, a falut nagy munkában találtam. Mindnyájan trágyáztak, szántottak, kaszáltak, gyűjtöttek, mégpedig a földesurak tudtával. Talián Sándor, az egyik katolikus földesúr, jöttömről hallván el is tűnt, nehogy az ünnepi sürgés-forgást tőle számonkérjem. Rajta kívül katolikus földesúr még Lengyel Miklós, viszont Sándor István és Zádory András özvegye, sz. Patonay Zsuzsanna asszony református vallású birtokos. A falu zöme evangélikus és református. Evangélikus igehirdetőjük van; Turóc vármegyéből Molitoris András. Hiába követeltem tőlük, hogy a vizitáció elvégzésére a templomba beengedjenek, a királynak saját kezűleg aláírt és pecsétjével ellátott parancsát bemutattam, de az említett lelkész és Kuczar Mihály, valamint Czin György bírák és az összefutott nép azt felelték: ők engem nem hívtak, ez nem a császár parancsa, ez csak papi ügyeskedés, kitalálás. Próbáltam őket meggyőzni, de azt felelték: „beszélhetsz nekünk, de a templomba be nem mégy ! Most hoztuk rendbe, és szeretnétek tőlünk elfoglalni!". „Ne felejtsétek el a szavaitokat!" — mondtam én, és felhívtam figyelmüket, hogy ezen a mai hivatalos ünnepen nem lett volna szabad köznapi munkát végezniük. Ezután elhagytam őket. Meg akarom még jegyezni, hogy amikor fent nevezett lelkészt megkérdeztem, honnan való, kinek engedelmével, tudtával, felhatalmazásával működik itt, 217