Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Sellye I.: Adatok az arrabonai fémművességhez

Tudjuk, hogy a római uralom idején azután a bronzművesek többek között Carnuntumban

33

, Emoniában

34

, Aquincumban

35

, Szalacskán

36

, Brigetióban

37 tevékenykedtek, ahol többek között például edényeket

38

, csengőket

39

, ládikavereteket

40

, díszes nyelű kulcsokat

41

, fibulákat

42

, szobortalapzatokat

43 készítettek. Ezekhez a fémmunkákhoz a fő inspirációt a nyugatról Pannoniába került áruk adták.

44 Ezek több kereskedelmi úton jutottak el hozzánk, pl. a nyugat—kelet irányú Duna olcsó víziútján, vagy az Atlanti Óceántól kiinduló szárazföldi útvonalon.

45 A kölni kereskedők pannóniai üzleti kapcsolatai pedig közismertek.

46 A II. században a helyi fémtermékek között határozott fellendülés tapasztalható, a feltehetően galliai hatásra, úgy, hogy szinte „kelta reneszánszról" beszélhetünk,

47 és bizonyítására elég csak a pátkai pompás ezüst áttört szárnyas fibulára

48 és az aquincumi finom művű áttört páncéldíszre utalnunk.

49 33 M. Groller, Übersicht der im Jahre 1903. ausgeführten Grabungen. Römische Limes in Österreich. 6. 1905. 143 sk. 34 W. Schmid, Emona. Jahrbuch für Altertumskunde. 7. 1913. 110 sk. valamint 140 sk. 35 Nagy L. Budapest Története. I. 37—41. — Nagy L., Üvegserleg hálós díszítés utánzatával a budakalászi őrtoronyból. BpR 15. 1950. 535 sk. — J. Szilágyi, Aquincum. Budapest, 1956. 67. — Aquincumban a macellum mellett javítóműhely volt. Nagy L., Budapest Története. II. 662. CVIII. t. 4. 36 Paulovics I., Szálacska... AÉ 80. 1953. 116 sk. 37 Barkóczi L., Római díszsisak Brigetióból. FA Budapest, 6. 1954. 45—48. 38 Radnóti A., Római bronzedények Pannoniából. Diss. Pann. Ser. II. no 6. 186 sk. — A helyi pannóniai edénygyártás valószínűleg a II. század elején kezdődött. A. Radnóti, Eine ovale Bronzplatte aus Regensburg. Bayerische Vorgeschichtsblätter. 30. 1965. 223. 39 SágiK., Intercisa AH 33. I. köt. 79. XXV. t. 8. a 85. sz. sírból. 40 Radnóti A., Intercisa AH 33. II. 284—85. Itt tesz említést a sisciai, serdicai és sirmiumi bronzkészítő központokról, a III—

IV. században. 295. 41 Oroszlán Z., Állatalakos kulcsnyelek Pannoniában. Adalékok a brigetiói bronzöntőműhelyek működéséhez. Dolgozatok. Szeged. 16. 1940. 100. 42 Kovrig I., A császárkori fibulák fő formái Pannoniában. Diss. Pann. Ser. II. no 4. XXVI. 4. és XXVII. t. 1. Két öntőminta Brigetióból. Az itáliai ún. Aucissafibulák utánzatait Brigetióban, Sisciában és Carnuntumban egyaránt gyártották. — Patek E., i. m. 108. A helyi gyártásról általában: 104. 43 Paulovics I., Római művésznév Brigetióból. Egyetemes Philológiai Közlöny. Budapest, 1932. 185. — Paulovics I., De quadam officina in Pannónia olim florenti, qua artes effectivae minores exercebantur. Pannónia. Pécs. I. 1935. — Paulovics I., Ujabb kutatás a brigetiói (szőnyi) római táborban és annak környékén. AÉ 47. 1934. 140. 44 Többféle termék érkezett Pannoniába, melyek közül csak néhányra szeretnénk a figyelmet felhívni: az edényekre (Radnóti A., A zalahosszúfalusi ezüstlelet, Folia Arch. 3—4. 1941. 102. — Nagy T., A gellérthegyi bronz korsó. Bud. Rég. 14. 1945. 525. — Sz. Burger A., Aquincumi mesterjegyes bronzcsengő. Bud. Rég. 16. 1955 295 sk.), a fibulákra (Patek E., i. m. 115 sk. — Salamon A., Intercisa. Arch. Hung. 33. II. 367 sk.) és az emailmunkákra. (Sellye I. A császárkori emailmunkák Pannoniából. Diss. Pann. Ser. II. no 8. 32.) 45 Patek E., i. m. 81. 46 L. Nagy, Cives Agrippinensen in Aquincum. Germania. 15. 1931. 260 sk. — Nagy L., Ein neues Denkmal der Agrippinenses Transalpini aus Aquincum. Germania. 16. 1932. 288 sk. — Fr. Fremersdorf, Rheinische Export nach dem Donauraum. Diss. Pann. Ser. II. no 10. 182. 47 Mócsy, i. m. 765. — Az emlékek részletes felsorolásával. 48 Legutoljára: E. B. Thomas, Archaeologische Funde in Ungarn. Budapest, 1956. 203. 49 Nagy L., Budapest Története. II. 615. C. t. 2. 75