Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Környei A.: Brennbergbányai munkásmozgalmak a két világháború között

éjszaka azt ajánlotta a munkásoknak, jöjjenek fel a bányából, hogy megkez­dődhessék a tárgyalás ... A két munkásmsgbízott leszállt és éjjel fél 12 órakor jöttek fel. A válasz az volt, hogy „nem megyünk fel, itt tárgyalunk!" Szombaton virradóra Wyborny Ferenc vájár levelet küldött az igazgatóságnak ... A levél­ben arra kérték a bánya mélyén tartózkodó munkások Peyer elvtársat, lépjen közbe a békés megegyezés érdekében. Peyer elvtárs az üzenetre azt válaszolta, jöjjenzk fel, és akkor módjában lesz érdekükben eljárni. Peyer elvtársnak erre a válaszára délután 4 óráig nem kapott feleletet." 130 A sztrájk lefolyása lenyűgöző, mozgalmas, máig emlékezetes. A munkás­ság átérezte és ma is úgy értékeli, hogy ez a mozgalom a magyarországi antifa­siszta egységfronttörekvések fényes brennbergi s kére volt. A rendben lefolyt sztrájkban kivétel nélkül vais» ~nnyi munkás részt vett. 131 Növelte a sztrájk jelente ,ét, kifejezhetjük úgy is: drámaiságát, hogy éh­ségsztrájk volt. A bánya méiyén maradt 380 munkás három napig nem evett semmit. A résztvevők visszaemlékezése szerint: „...nem is ehettünk volna, mert a lanti nagy hőségtől úgy kiszáradt a szánk meg az egész belső részünk." 132 ,.Igen sokat köllött szenvednünk, mert mi az éjszakai schicht munkásai már egy egész éjszakai, nyolc órai munka teljesítése után kezdtük az éhezést, és ez tar­tott három napig." 133 A sztrájkolj munkásság szét volt szakítva, egy részük a bánya legmélyén, a legnehezebb, legmelegebb munkahelyen tartózkodott, más részük a felszínen; — a bányában sztrájkolok részben el voltak szigetelve a tárgyalások menetétől is, és valamennyien a családjuktól. Ez a szétszakítottság fokozta a drámaiságot, az izgalmakat, különösen a felszínen tartózkodók, a családtagok körében. Izga­tott asszonyok és fiatalok csoportosultak az igazgatóság épülete előtt és az akna­lejáratoknál, ezzel tüntettek a férfiak sztrájkja mellett. A felszínen, a bánya­telepen megerősített csendőrség tartotta fenn a rendet. Rendzavarás nem tör­tént, de 8-án, a kiszálláskor az izgatott asszonyok áttörték a csendőrkordont, és betörtek a kiszállás helyére, a Borbála-akna épületébe. 134 A bányászok ma is csillogó szemmel emlékeznek a nagyszerű, igazi bányászokhoz és férfiakhoz méltó „Hungerstreik"-re. Az 1938. évi sztrájk sikeres és emlékezetes antifasiszta demonstráció volt. Sikeresen vezette be Brennbergben az antifasiszta mozgalmakat, egységesen so­rakoztatta fel a munkásekat a fasizmus ellen. A sztrájk emléke kötelezte a benne részt vetteket a következő évek politikai mozgalmaiban való helytállásra. A világháború éveiben több feladatot rótt az antifasiszta mozgalom a brenn­bergi munkásságra. A háborús konjunktúra éveiben a megfeszített termelés ér­dekében alaposan felduzzasztottak a munkásság létszámát. 135 A századunkban 130 Népszava, 1938. V. 8. — Valamennyi visszaemlékező árulónak nevezte Peyert, akinek a sztrájk során egyetlen gondja volt azt mérsékelni, leszerelni. 131 A rendőrkapitány jelentésében (1. 20. sz. mellékletet) szereplő 70 munkás sem tekinthető sztrájktörőnek, hiszen a bányafenntartás munkásai valamennyi sztrájk­nál ellátják a szolgálatot, itt annál inkább, mert a sztrájk éle nem a bányatulajdo­nos ellen irányult. LFM Magnó, Nagy János emlékezése. 132 LFM Magnó. Grasl Ferenc emlékezése. 133 Nagy János szerint a sztrájk végeztével sok munkást orvoshoz kellett vinni, annyira legyengültek. 134 Nagy János és többek emlékezése. — Kuba Ferenc, akkor felszíni ifjúmun­kás fényképei az LFM-ben. 135 A termelés évi értékei ezekben az években: 1937: 138 000 t 1938: 113 000 t 346

Next

/
Oldalképek
Tartalom