Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Környei A.: Brennbergbányai munkásmozgalmak a két világháború között

átlag 900 munkást foglalkoztató bánya ezekben az években 1100 munkást alkalmazott a bányaműben, s ezekhez kell még számítani a nagyszabású építkezéseknél alkalmazott munkásokat is. A létszámnövekedés nemcsak felduzzasztást, hanem alapos felhígítást is jelentett. Az új munkások egy része lumpen elemekből verbuválódott, nagy részük 1940—41-ben behozott székely bányász és napszámos volt.

136 E ek az elemek nacionalista és fasiszta demagógiával megmé^elyeze'tek, politikai kalandokra készek voltak Ezeknek a magyar fasiszta elemeknek ténykedése a Volksbund szervezkedésével együtt komolyan veszélyeztette a brennbergi munkásmozgalmat, a munkásság antifasiszta egységét. Bár a fasiszta csőcselék ténykedése Brennbergben érezhető volt, súlyos gondokat okozott a munkásmozgalomnak, a fasiszták nem tudtak komolyabb rikereket elérni. A törzsökös brennbergi munkásokból alig csatlakozott egynéhány a fasiszta csoportosulásokhoz. A komoly munkásmozgalmi iskolázottsággal, tapasztalatokkal rendelkező brennbergieket nem lehetett álszociális és nacionalista maszlagokkal a mozgalom eddigi vonalától eltéríteni. Zömükben magyarul alig tudó német ajkú munkások voltak, de a Volksbund nem tudott komoly szervezetet körükben kiépíteni.

137 A brennbergi munkások csaknem egységesen léptek fel a fasiszták ellen, s a kommunisták vezeté ével megakadályozták azok akcióit. A kommunisták beépítették embereiket a Volksbundba és a csendőrségbe, így egyrészt értesültek azok terveiről, másrészt gyengítet'ék akcióképességüket.

138 Más alkalmakkor a munkásság tettleges megfélemlítéssel akadályozott meg egy-egy akciót, vagy tartott vissza valakit a fasiszta szervezetektől. A fasiszta szervezetek munkájának ellensúlyozására az antifasiszta, kommunista elemek is szervereteket hoztak létre a legaktívabb elemekből. Ilyen volt a Vörös Gárda.

139 Ezt a csoportot, amely természeteden illegálisan működött, a szociáldemokrata ifjúsági szervezet kommunista tagjaiból verbuválták. A bátor, sőt vakmerő, de öntudatos fiatalokból álló csoport az akkori brennbergi 104 000 t 115 500 t 130 000 t 101 000 t 85 000 t GySmL:2 Grafikus összeállítás az 1918. évi országos iparkiállításra (Reményi Viktor és Stubnya Ágoston munkája.). — Az 1943. évi termelés mögött is megfeszített munka áll. A bánya fő feladata ebben az évben az új Szent István-akna munkahelyeinek kialakítása, széntelepeinek feltárása volt, ami egyelőre nem jelentkezik a kitermelt szén mennyiségében. 136 Építkazések: a Szent István-akna létesítményeinek és a közeli munkáskolónia felépítése. — A székhelyek betelepítéséről Vajk Artúr igazgató levele Kolozsvárra, Bor Jenő alezredeshez. 1910. X. 3. OL Z. 292. 43. cs. 225. d. 9. p. 137 Trimmel József és többek közlése. — LFM Magnó. Nagy János visszaemlékezése. — Erre a tényre utal, hogy 1946/47-ben csak 4 brennbergit telepítettek ki. OL Z. 292. 43. cs. 225. d. 12—13. p. — A Volksbundról közölt megjegyzésekkel nem kívánjuk negligálni teljes3n reálisan megvolt politikai szerepét és hatalmát. Viszonyítva azonban, a nyugat-magyarországi környező községekben vitt uralkodó szerepéhez képest a Volksbund Brennbergben valóban semmire sem vitte. 138 Név szerint is ismerünk néhány beépített embert: Jerzserek és Markovics Gusztáv a csandőrségbe, Kosteuc Ferenc és Vilcek Ferenc a nyilas szervezetbe, Sieber Lipót a Volksbundba épült be. — Trimmel József közlése, feljegyzései és levelezése. 139 Trimmel József és a Gárda tagjainak (Wikipil József, Kuba Ferenc stb.) közlése. m 1939 1940 1941 1912 1913