Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Környei A.: Brennbergbányai munkásmozgalmak a két világháború között

illusztrálására pedig csak emlékeztetünk a Sopron megyei ellenforradalmak leverésében vitt elsőrendű szerepükre.

6 Általában minden megmozdulásában és vonatkozásában jellemző a brennbergi munkásságra az imponáló helytállás és egység. Ez az egység nem bomlott meg a Tanácsköztársaság leverése után sem. A bukás utáni időszak helyi politikai eseménytörténetét vizsgálva szinte úgy tűnik, hogy a brennbergi munkásmozgalomban nem is jelentett lényeges változást, még kevésbé cezúrát a tanácshatalom bukása. Ez természetesen csak látszat, mert bármennyire is erőteljesek a későbbi mozgalmak, az egyes kérdésekben bármennyire is megőrizte szuverén szerepét a munkásság, a leglényegesebb kérdésben, a hatalom kérdésében a brennbergi munkásmozgalomban is minőségi változás állott be, az ugyanis, hogy a további harcok most már nem a megszerzett és birtokolt hatalom gyakorlásáért és megőrzéséért folytak, hanem az elvesztett hatalom visszaszerzéséért, vagy a hatalombóli részesedésért. Mindenesetre, ha a mozgalom lényegében, tendenciájában minőségi változás is állott be, a mozgalom ereje, a munkásság akcióegysége, céltudatossága és a mozgalom iránti hűsége, optimizmusa még évekig töretlen maradt. A tanácskormány lemondását követő egy héten belül mindenütt világossá vált vidéken is az új hatalom jellege, egyértelművé vált a munkásság előtt a szocializmus ügyének ideiglenes bukása, a visszavonulás kényszerűsége. Sopron megyében is a „nemzeti hadsereg", a fehérterror lett az úr.

7 Az ellenforradalmi katonaságtól befolyásolt bányaigazgatóság

8 és városi közigazgatás Brennbergben is igyekezett a hatalmi viszonyokat megváltoztatni éfc a politikai helyzetet, ezen keresztül az eseményeket befolyásolni, magyarul a munkásság fölé kerekedni. Természetes első lépés a bányaszocializálás likvidálása, az ellenőrző munkástanács eltávolítása volt. Ez azonban Brennbergben nem ment olyan egyszerűen. A múlt eseményei bizonyították,

9 hogy a politikai változások időszakában a brennbergi munkásság különös éberséggel őrködik elért eredményein, és bármilyen kis támadásra azonnal általános sztrájkkal válaszol. A Tanácsköztársaság bukása után pedig állandóan feszült volt a hangulat a telepen, bármikor nagyobb zendülésre lehetett számítani. A bányaigazgató és a bánya tulajdonosai tisztában voltak vele, hogy a munkássággal szembeni akcióknál rendkívül kötve van a kezük.

10 Ezért egyenlőre a megváltozott kö6 Koncsek L., A bécsi és Sopron megyei ellenforradalom kapcsolata 1919-ben, SSz (1959., 1956.) Mayer G., Sopron, Kapuvár, Csorna, Füles. (Sopron, é. n.) Környei A., A csornai ellenforradalom és a győri vörösőrség Sopron megyei szereplése 1919ben, Arrabona (1969). LfM Magnó, Bors Pál, Bors András, Fleck Károly, Nehyba Rudolf, Krizmanits János visszaemlékezése. Thurner önigazoló beszéde. 1. előbbi jegyzet. — SVU 1919. VI. 11. 7 A fehérterror helyi katonai és politikai eseménytörténetére kész dolgozatunk van, amely az SSz közeli számaiban, az 1970-es évfolyamban fog megjelenni. 8 Olyannyira befolyásolt, hogy az egyébként a katonaság támogatására rászoruló és az azt igénylő bányaigazgató 1920 szeptemberében panaszkodik az RT igazgatóságának: „Kovách százados soproni járásparancsnok, nyugat-magyarországi katonai nyomozótiszt úton-útfélen beavatkozik a bánya és a munkásság ügyeibe." OL Z. 298. 3. cs. 36. d. 1920. 344. p. — A katonai irányítás mikéntjére 1. még a katonai helyzetjelentéseket: HL HM—1919. Ein. 5/b. oszt. 6. cs. 46. 9 Például az 1918 tavaszi és őszi mozgalmak. L. Környei, i. m. SSz (1968. és 1969.). 10 Több megnyilvánulásukban az 1919—22. évek folyamán hivatkoznak a „brennbergi különleges munkás viszony okra", s ez a tudat eleve védekezésre kárhoz310