Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Lengyel A.: Adalékok a győri munkásmozgalmak történetéhez

foglalkoztatott ipari proletariátusra gondolt, mely számbelileg is egyre növekedett, és így tömegszerűségében is komoly veszélyt jelentett. Az általános nyugtalanság egyébként a Bánffy-kormány egész irányító apparátusában érezhető volt, hiszen az 1898-as év első negyedében, szinte egymást követve, érkeztek le Győr megye és város főispánjához a legkülönbözőbb preventív intézkedéseket elrendelő bizalmas utasítások. Január közepén a miniszterelnök, saját kezű aláírásával ellátott körlevelében, felhívta a figyelmet a szocialista izgatások ellensúlyozására alakulóban levő Kulturális Védegylet támogatására, mely helyi szervei útján olvasóegyletek létesítésével, társas estélyek rendezésével közömbösítené a mozgalmak káros hatásait. Néhány héttel később ugyancsak a kormány elnökség kért pontos jelentést arra vonatkozólag, hogy a vármegye területén mely községekben és milyen jelszavak nyomán észlelhető a szocialista mozgalmak terjedése, hogy országos arányokban áttekintő képet lehessen nyerni, az agitációs munka hatékonyságáról, jelenlegi állásáról. Az erélyes hangú felhívások természetesen a megye központjának felelős vezetőit, hatóságait fokozott mértékben kötelezték a könyörtelen szigor és az esetenkénti megtorlások alkalmazására. A városi tanácshoz (február közepén) intézett belügyminiszteri rendelkezés felhatalmazást adott a közigazgatási és rendészeti szerveknek arra, hogy minden „törvényes" eszközzel (beleértve a kitoloncolásokat, letartóztatásokat, szükség esetén a fegyveres beavatkozásokat) hassanak oda, hogy az izgatók egyre veszélyesebbé váló működése megakadályoztassák. Az utasítás indoklása — többek között — a következőket tartalmazta: „A szocialista izgatók, áthágva a törvényes korlátokat és felhasználva a köznép tudatlanságát, mindenféle teljesíthetetlen ígéretekkel tévútra vezetik, benne a birtokos osztály elleni gyűlöletet felébresztik és táplálják, a hatóságok tekintélyét és a törvények iránti tiszteletet belőle kiirtják, sőt kebléből a haza szeretetét is kitépik."

26 A főispán a kormányelnökség részéről kért részletes jelentését február hó végén terjesztette fel. Ebben mindenekelőtt arról számolt be, hogy a vármegye területén a szocialista mozgalmak nyílt fellépéséről nem lehet általánosságban beszélni, bár helyi akciók itt-ott történtek. Ezzel szemben Győrött, az elmúlt két-három hónapos időszakban, aránylagos csend és nyugalom volt tapasztalható. A járások falvai közül Győrszentiván, Szemere és Rábapatona községekben fordultak elő olyan jelenségek, amelyek „szocialista szervezkedésre vallanak". A győrszentiváni munkások nyilván még mindig az elmúlt évi vagongyári sztrájk hatása alatt állanak, és kocsmai összejöveteleiken az összetartás, a további egységes fellépés lehetőségeit beszélik meg. Győrszemerén különleges helyzet alakult ki, amennyiben a nyomozások kapcsán kiderült, hogy a községben szervezkedő munkások (akiknél a végrehajtott házkutatások során propagandacélokból elrejtett hírlapokat, könyveket is találtak) titkos összejöveteleiket rendszeresen megtartják, és a szociáldemokrata párt budapesti központjával is szoros érintkezésben állanak. A tiltott sajtóanyagok elkobzása és az izgatók felelősségre vonása ügyében megtörténtek a szükséges intézkedések. Rábapatona község munkásai legtöbbnyire a helyi Katolikus Körben tartanak összejöveteleket, s ezek keretében az alföldi szocialista mozgalmak eszméivel, célkitűzéseivel rokon kérdéseket szokták megvitatni. Ezek a szimptómák annyiban veszélyesek, sőt aggasztóak — írja összefoglalójában a főispán —, mi26 Uo. Győr város tanácsának iratai 1051/1898. 294