Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)
Tomaj F.: Győrsziget és Révfalupataház községek Győrhöz csatolásának története
révjog megváltása címén a vármegye által fizetett összesen 52 000 koronát, továbbá térítse meg a hídnak a szakértők által megállapítandó mai értékét; b) térítse meg a város a vármegye által Győr váro.s és Gvőrszíget község ármentesítésére szükségelt műtárgyak költségei fedezésére felvett kölcsön törlesztésére az 1885 évi XV. t. c. 6. S-a alapián. 1889. évi január 1-től kezdve évenként fizetett 800 forintot, azaz 1600 koronát; c) jelenlegi javadalmazásuk mePett vegye át a város a csatolandó két község állandó alkalmazottait és az egyik körorvost. A vármegye az a) pont alatt előterjesztett köve + e1ését arra alapította, hogy 1889-ben Győrsziget és Révfalu között a Kis-Dunán jármos fahidat épített. 46 Előbb azonban meg kellett vennie a Révfalu tulajdonát képező rév- és nartiogot. amely korábban a győri püspökség földesúri tulaidonát képezte. aki+ől Révfalu szintén készpénzért vette meg. De a megyének Révfalu községből meg kellett venni azt a hídbéres hajóhidat és annak tar+ozékát képező révbázat is, mely abban az időben a megve által épített jármoshíd helyén és me^ett állott. Végül károótlást kellett fizetni Révfalunak azért a jövedelemcsökkenésért. ameW azáltal köve+kezett be. bogv az új iármos fahíd, mint a régi hajóhídnál sokkal modernebb közlekedési eszköz, eltereli a forgalmat az ún. ugyancsak hídbéres alsó hídtól, amely szintén Révfalu tulajdonát képezi, és Révfalut a Jedlik Ányos utca torkolatánál Gvőr város belső területével kö^vp^enül kapcsolja össze. Mindegekért a megve Révfalu községnek összegen 52 000 korona* fire+e+t. A iármos fahíd feléoí + ési költségei annak ideién 76 625 korona 36 fivérbe kerülik. A tárgyalás folyamán a város kéovise^'e kiielente+te. hogy hai^p^^ó a méltányosság szélső határáig elmenni, de a réviog megváltásáért semmifél Q kártérítést n^m fizet. Ez a városnak csak terhet jelent, és nincs is igazolva, hogv azt valamikor is a vármegye váltotta volna meg. A hidat ha'landó megf^le"^ becslés alapján átvenni, ha igazolíák. hogy az építési költségekhez a vármegve miiven összeggel iárult hozzá. Abban az ecetben azonban ha a bídém'téshez mások is hozzáiárultak Tri. áHam. községek stb.). aranvlagos leszállítást kér. A kártérítési összeget ötévi kamatmentes részletekben kívám'a megtéríteni, de egv összegben való fizetéshez is bozzáiárul. Az árvédelmi játékra az igény jogaidat a város kétségbe vonta, 1906. január 1-től ezt a iáru^ékot ugyanis a város fizeti. d° viszszamenőleg nem fizet. Ha mégis köteles lenne visszamenőig is fize + ni. e«v»k aranvlagos megtérítésre hailandó. m Q rt a szigeti árvédelmi műveket ki kell bővíteni, és ennek során az eddigi védtöltések egv jelentős részére szükség n°ra lesz. A községi alkalmazottak átvételével kapcsolatban a város képviselőié kijelentette, hogy a két községgel még 1902-ben kötött megállanodás alapján továbbra is hajlandó a felvett jegvzőkönvvben részletezett fizetéssel, akik ott felsorolva nem volnának, a mai fizetésükkel, és a nyugdíjigénnyel rendelkezőket eddigi szolgálati idejük beszámításával átvenni. Végül — mivel a tárgyalás során előbbre jutni nem tudtak —, a város polgármestere a hídnak a révioeffal való egvfittes megoldására azt a javaslatot tette hogy kártérítésként megfizeti azt a 35 980 koronát, mellvei a vármegye a hídkölcsönnel még adós. Ezt az ajánlatát azonban a város csak 15 napig tartja fenn. 47 Ezután Győr város és Győrsziget közötti tárgyalás következett. A szigetieknek mindössze egy kívánságuk volt, ha a város a község iparostanonc-isko46 A mai ún. „Szigeti híd", amelvet 1965. augusztusában végleg lezártak a forgalom elől. Fésőbb lebontották, és helyére 1969-ben egy pillérű, függesztett kábelgyalo«:híd éoült. 47 GySmLrl Győr város tanácsi iratok IX. 1902/98. 276
