Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Tomaj F.: Győrsziget és Révfalupataház községek Győrhöz csatolásának története

Iáját megszüntetné, a tanárok pótlásánál a jelenleg is működő itteni tanárokat veg^e figyelembe. A polgármester a kérés teljesítését megígérte, és így a város és Győrsziget között az egyezség hamar létrejött. E szerint a község vagyona 1904. december 31-ével leltári állapot szerint — a teherrel együtt — a város vagyonával egyesül. Egyben a város kezelésébe veszi az összes alapítványokat is.

tó Nehezebben ment a tárgyalás a város és Révfalupataház között. A község ugyanis 14 pontban terjesztette elő a várossal szembeni követeléseit. A követeleseK közül a vasníd telepítésére, ezen a hídon kocsival és gyalog minden időben terjes vámmentesség megadására, a vízvezeték építésére és kozKutak felállítására, Révraiu területének itlmerése és lejtmérése után az utcák rendezésére, kövezésére és világítására, a községi vagyon átadására, a rendőrőrs felállítására, a Révraiu elnevezés jovöoeni megtartására, valamint a község lakosainak jogaira vonatkozó Követelések már a koráobi tárgyalások során is szerepeltek, bgyancsak megállapodás tor.ént a város és a község között abban is, hogy az aitKor még feieitezeti eiemi iskolákat a város községi jellegű iskolaként átveszi. A 14 pontos koveteiés között viszont az is szerepei, nogy a község az iskoiák államosítását kéri, az állami kezelés alá vétei esetén a község által megajánlott kötelezettségei az „anyavárosra" is kötelezőek lesznek. Ha az aliami átvétel meghiúsulna, akkor a varos két év aiatt tíz tanteimet köteles építeni. A követelések közé tartozott még az ún. üreg utcában, a patanázi tégiagyáruól téglát fuvarozó kocsik koziekeaesi tilaimanaK a tovaboi fenntartása, a plébános fizetésének a város részéről való kivetése és beszedése, s végül Revfaiupataház község lakosságának 50 évi községi adómentességének megaaasa. A község képviselői kijelentették, hogy amennyiben a vammemességi Kérelmet nem vennék figyelemoe, a község vagyonát nem hajlandók átadni, hanem az 18ö6. XXII. t. c. 159. § alapján elkülönítve kívánják kezelni.

49 A tárgyalás folyamán a város képviselője kijelentette, hogy az új városrész is ugyanazokat a jogokat élvezi majd, mint a többi városrész. A vámmentességet nem adhatja meg, mert még azt sem tudja, hogy a híd vámos lesz-e vagy nem. Kijelentette, hogy a zsellér-háztulajdonosoknak a pótadóból 10 évre i0 %-os elengedést ajánl fel, de csak teljes megegyezés esetén.

50 Több pontra vonatkozóan nem jött létre megállapodás, ezért a főispán újabb tárgyalásra hívta össze a bizottságot. A megindult vita szinte az egész várost felbolygatta. A helyi sajtó is állandóan foglalkozott az üggyel. Mind a Győri Hírlap, mind pedig a Dunántúli Hírlap, de még a hetenként megjelenő Győri Vasárnapi Újság is rendszeresen adott ismertetéseket, és nem egyszer kommentárokat. A Dunántúli Hírlap 1904. november 1.0-i száma pl. „Révfalu panasza" címmel fejti ki gunyoros hangon álláspontját. A cikk különösen azt kifogásolta, hogy a város a révfaluiaktól minden át- és visszamenetelkor 2—2 fillér hídvámot akar szedni, ami az ottani lakosság számára igen súlyos megterhelést jelentene. A november 16-án megtartott újabb előkészítő tárgyaláson bár több kérdésben már meg tudtak egyezni, néhány pontban azonban ekkor sem sikerült megállapodniuk. Így a város és a megye között fennálló part- és révjog megváltása, az állandó híd kártérítése és az árvédelmi járulékok megtérítése tekin48 Uo. 49 Uo. 50 Uo. 277