Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Czigány B.: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez (VI.)

10. Peredi János örököseinek reáljoggal felruházott malma 224 ölre kelepel a Halrekesztő alatt. A malomnak 1850 előtt néhai Peredy Márton volt a tulajdonosa. Halála után öröklés útján János nevű fia lett a gazdája, aki 1864-ben hunyt el, s azóta Peredi János örökösei osztatlan közösségben birtokosai. 11. Tóth Márton egyedül tulajdonosa a malomnak, mégpedig reáljogosítvánnyal. A Halrekesztő alatt 238 ölnyire jelölték ki a helyét. A legrégibb hajósmalmok egyike. Birtokosa az 1837. évben a dunaszentpáli öreg Fehér Ferenc malmosgazdától vásárolta, és már harminckét év óta teljes egészében Tóth Márton a gazdája. 12. Rozomi János és Mészáros Gábor malma az 1850. év előtti időkben es utána is Pintér Mihály tulajdona volt. Az 1863. évben malmának háromnegyed részét Rozomi Jánosnak, egynegyedét pedig Légrády Gyulának adta el. Mégy év után, az 1867. évben, Légrády Gyula negyed malmát Mészáros Gábor vette meg. Pontosan kijelölt álláshelye a Halrekesztő alatt 252 ölre található. Az összeíró bizottság Mészáros Gábor jogosítványának minősítését a jegyzékbe nem vezette be. A háromnegyed malom birtokosát, Rozomi Jánost pedig ideiglenesen személyes jogosítvánnyal látták el azzal a feltétellel, hogy iparjogosítványát három hónapon belül köteles az illetékes hatóságnak bemutatni, különben malomfenntartási jogát elveszíti. 13. Nagy Ferenc személyes joggal felruházott malma 266 öllel a Halrekesztő alatt őröl, A hajósmalmot az 1850. év előtt Lőrinczi János öröklés útján szerezte. Az 1858. évben a malmát eladta Szigeti Istvánnak, majd 1858-ban. ugyancsak adás-vétel útján került mostani tulajdonosának birtokába. 14. Pintér András a malmát néhai édesapjától, Pintér Józseftől örökölte az 1848. évben. Azóta is folyamatosan az ő tulajdona, ezért a bizottság a malmot reális jogúnak minősítette. A malom 280 ölre áll bekötve a Halrekesz tőn alul. 15. Patonyi János és Búkor István a Halrekesztőn alul 294 ölre állíthatták be közös malmukat. Patonyi János a malom felének 1850 előtt is tulajdonosa volt. Ugyanabban az időben a másik felerésznek Horváth Gáspár volt a gazdája, akitől 1854-ben Búkor István vette meg a fél malomrészt. A bizottság Patonyi Jánosnak reális, Búkor Istvánnak pedig a malom felére személyes jogosultságát jegyezte be az összeírójegyzékbe. 16. Szabó Mihályt, mint a malom idősebb birtokosát, személyes jogosítvánnyal ruházta fel az összeíró bizottság. A malom őrlőhelyét 308 ölre a Halrekesztő alatt jelölték ki. Ez a malom Vadász Istvánnak az 1847. évben bekövetkezett elhunyta után özvegyére és fiaira maradt, mint örökség. A két fiú később örökrészükön megosztoztak. Vadász Antal a maga fele részét 1860-ban Tóth Mártonnak, majd az új tulajdonos az 1868. évben Takács Péternek adta el. Testvére, Vadász Márton pedig a másik fél malmot 1864-ben Szabó Mihálynak engedte át. A feljegyzések nem világosan érthetők. Nem tesz említést az özvegy további sorsáról, de arról sem, miként jutott az egész malom a két testvér tulajdonába. Mi történt Takács Péterrel, aki a malom felének tulajdonosa volt? 17. Szigeti István a malom háromnegyed részének a tulajdonosa. 1835-től 1853-ig édesanyja, özvegy Szigeti Sándorné volt az egész malom gazdája. Az édesanya 1853-ban a malmot átadta fiának, aki most is tulajdonosa, de csak a háromnegyed részének. Ugyanis Szigeti István az 1858. évig a malmot egymaga bírta, majd ebben az évben egynegyed részét eladta Folytányi Gáspárnak. Szigeti István háromnegyed malmának reális a jogosítványa. Folytányi Gáspár 201