Arrabona - Múzeumi közlemények 12. (Győr, 1970)

Czigány B.: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez (VI.)

Jakab a maga részét 1349-ben fiának, Molnár Alajosnak engedte át. Ferencz Vendel pedig fél malmát 1866-ban Schlesinger Józsefnek adta el. Az összeíró bizottság Molnár Alajos fél malmát reális, Schlesinger József fél részét pedig személyes jogú malomnak minősítette. 29. Bajcsi János reáljogú hajósmalma a Duna nyílt vizén az utolsó a medvéi révhez tartozó malomsorban. Állandó őrlőhelyén a szapi határtól lefelé 183, a vízparttól befelé 28 ölre áll vasmacskára kötve. A malom a Bajcsi-család régi tulajdona. Az 1850. évet megelőző évektől az 1855. évig néhai Bajcsi Imre, a mostani tulajdonos édesapja bírta. Az apa 1855ben elhunyt, s a malom öröklés címén fiára, az azóta is birtokosára szállott. IV. A patkányosi révhez tartozó hajósmalmok Patkány ospuszt a Medve községgel majdnem átellenben, a Révháztól kissé feljebb betorkolló és a Nagy-Duna szigetközi oldalán kanyargó egyik hosszabb mellékágának a partján fekszik.

18 Közigazgatási szempontból a Mosoni-Dunaág melletti Zámoly község kötelékébe tartozik.

19 A puszta gróf Viczay Héder hédervári uradalmának a része. A patkányosi révben az 1869. évi október hó 25-én a helyszínen járt malomrendező bizottság csupán egy hajósmalmot talált, s azt az 1. sorszámmal jelölte meg. A malom a Kalacsi Duna-ágban a parthoz volt kötve, és helyét a vízállástól függően változtathatta. Az 1850. esztendőt megelőző évektől 1867-ig Adorján Ferenc volt a hajósmalom gazdája, akitől háromnegyed részét Morocz Gábor, egynegyed részét pedig Pázsik József vásárolta meg. Azóta a személyes jogosítvánnyal ellátott malom a vásárlás arányában kettőjük közös tulajdona. Valószínű, hogy a révhez csak néhány és időnként változó számú malom tartozott. Ugyanis 1875. június 23-án Baráth József medvéi lakos bejelentette a malmokat nyilvántartó hatóságnak, hogy a Pozsony megyei Bős község határában állott és az ottani malomcsoportba tartozó, 6. szám alatt nyilvántartott személyes jogú hajósmalom felét Burján István győrzámolyi lakostól még 1874-ben megvetne. A másik felerész ifj. Kovács János medvéi lakos tulajdona. A malmot három vagy négy éve hatósági engedély nélkül úsztatták a Patkányos pusztai vízre. További sorsát nem ismerjük. V. A szapi révhez tartozó hajósmalmok Az 1869. október hó 25-én befejezett malom összeírást megelőző 1.862. év őszén éles ellentét keletkezett a szapi malmosgazdák és a felügyeletükkel megbízott hatóságok között. A Duna szabályozásának munkálatai közben ugyanis Szap község és környékének árvízvédelme érdekében kiTönböző védőműveket kellett építeni. Azonfe^l, hogy a további partomlásoknak is elejét vegyék, az áradások okozta rombolásnak kitett vízpartot több helyen kővel borították be. A sokféle és nagy területeket érintő partvédelmi munkálatok tetemes pénzbe kerültek. 18 Fehér I., i. m. térkép melléklete az M. K. Államnyomdából, 1873. 19 Borovszky S., Magyarország vármegyéi és városai, Győr vármegye (Bpest) 65—66. 13* 195