Arrabona - Múzeumi közlemények 11. (Győr, 1969)
Környei A.: A csornai ellenforradalom és a győri vörösőrség Sopron megyei szereplése 1919-ben
Az első nagyobb szabású vállalkozása a bécsi fehér tiszti bandának a brucki betörési kísérlet volt. Az akció katonai végrehajtása siralmas volt, de az elgondolás egészen nagyvonalú. Terveik szerint Sopron megyét kétoldali betöréssel támadták volna meg, Savanyúkút és a Mosón megyei Bruck-Királyhida felől. A katonai akció célja: Sopron megye lekapcsolása Tanácsmagyarországról, ellenforradalmi kormány proklamálása és további katonai támadások bázisának kiépítése volt. Az akció támogatására Csornán és Pecsenyéden ellenforradalmi zendülést készítettek elő. A fegyelmezetlen fehér tiszti banda azonban csúfos vereséget szenvedett Brucknál, így a savanyúkúti betörést már meg sem kísérelték. A csornai felkelésre a brucki katonai kudarc miatt nem kerülhetett sor, a pecsenyédiek ellenforradalmát pedig hamarosan leszerelték a soproni vörösőrök. 22 A proletárdiktatúra Sopron megyében ebben az időben az ellenforradalmárok számára is világosan sebezhetetlennek bizonyult. Nagy Károly, az ellenforradalom helyi krónikása azzal próbálja magyarázni a májusi kudarcot, hogy ,,a vörösök hatalmuk delelőpontján állanak". 23 A májusi kudarc jó iskola volt az ellenforradalom számára, következő hatalomátvételi kísérletüket szélesebb megmozdulásnak tervezték, előkészítésére is nagyobb gondot fordítottak. Mindenekelőtt a támadás belső társadalmi bázisát akarták megteremteni. Bécsből irányított propaganda- és szervezőmunkával elsősorban a Sopron megyei ellenforradalmárokat igyekeztek összefogni, és céljaiknak megnyerni. Maguk, a bécsi luxusszállókban megbújt fehér „hősök" is jól tudták, kikre támaszkodhatnak. „Az ellenforradalom alatt állandóan megfigyeltem, hogy ösztönszerűleg azok szervezkedtek a vörösök ellen, akiket a vörös világeszme létérdekükben legjobban támadott, az arisztokrácia (földbirtokosztás), a papság (egyház és állam szétválasztása), a tisztikar (bizalmi rendszer) és az öntudatos intellektuell polgárság (a kézimunkás fölülemelése a szellemi munkás fölé)." így értékelte az ellenforradalom lehetőségeit a bécsi csoportosulás egyik tagja, Hefty Richárd. 24 Ilyen felismerés alapján készítik elő az újabb támadást a bécsi ellenforradalmárok. Személyesen, megbízottaik útján és a fehér érzelmű vasutasok útján terjesztett Bécsi Magyar Futár izgató cikkeivel szervezték Dunántúl, elsősorban Sopron megye ellenforradalorm-a kapható elemeit. 25 A nagyszabású terv, Sopron körülfogása ellenforradalmi csapatokkal, s a megye teljes elvágása az országtól, fontos szerepet szánt Csorna környékének. A környék gazdag parasztságának volt szánva az a feladat, hogj^ a megyét elzárják az ország belsejétől és a Sopron elfoglalására indult fehér csapatokat megvédjék egy esetleges Győrből induló hátbatámadástól. 2 *' Ennek megfelelően a június elejére tervezett támadás talaját Csornán különös gonddal készítették elő. Ellenforradalmi szervezkedésre Csornán volt kapható ember. Ilyen volt elsősorban dr. östör Lajos ügyvéd. Az ő lakása már az őszirózsás forradalom óta rendszeres gyülekezőhelye volt a csornai reakciósoknak. Östör tevékenységére azonban 22 SVU (1919. IV. 5. 6. 8. 10. 11.); — Koncsek L., i. m. 1. r.; — Nagy K., i. m. 20—24.; — Hefty R., i. m. 40—45. 23 Nagy K., i. m. 24. 24 Hefty R., i. m. 48. 25 Sv (1920. VI. 25.); — Nagy K., Mayer G., és Hefty R., i. m.-ik. 26 1. bővebben: Koncsek L., A renngassei összeesküvés (Bp. 1959) Hefty R., i. m. 45—50. — Nagy K., i. m. 297
