Arrabona - Múzeumi közlemények 11. (Győr, 1969)

Környei A.: A csornai ellenforradalom és a győri vörösőrség Sopron megyei szereplése 1919-ben

már korán, a Tanácsköztársaság előtt felfigyelt a csornai és soproni munkásság, és a Tanácsköztársaság hivatalos szervei is megkülönböztetett figyelmet szenteltek üzelmeinek. Az észrevehetően megélénkült megyei ellenforradalmi szervezkedések 'megfékezésére a soproni intézőbizottság április 24-én túszokat jelölt ki a prominensebb reakciósok közül, akiket megfigyeltek, és akik személyes szabadságukkal feleltek az ellenforradalmi próbálkozások megszüntetéséért. A túszok 16 nevet felsoroló listáján egyetlen vidéki politikus szerepel: östör Lajos.

27 Östör ezek után nem vehetett részt aktívan a szervezkedésben, időközben ki is szökött Ausztriába. Az ellenforradalmi tettekre azonban az ő tevékenysége, az ő szelleme készítette elő a csornai fehéreket. Östör kezét megkötötték a tanácshatalom megelőző intézkedései, de helyébe akadtak más Csorna környéki reakciósok, akik volt hatalmuk visszaszerzése érdekében hajlandók voltak ellenforradalmi kalandra és készek voltak a szervezés kockázatát is vállalni. Soroljuk csak fel őket, a szervezők társadalmi pozíciói sok mindent elárulnak a júniusi lázadás osztály jellegéből. Riha Miklós maglócái földbirtokos (68 kh), id. és ifj. Németh Gyula faradi birtokosok (131 kh), Glaser Géza nagybérlő Földszigeten (4600 kh bérlete mellett Lentiben társtulajdonosa egy 6000 kh-as birtoknak), Glaser Ferenc pápai nagybérlő (3333 kh), ifj. Akóts Gyula csornai malom tulajdonos, Kisfaludy Károly, a csornai kórház gondnoka, majd az Akóts-malom üzletvezetője, ifj. Vitéz Ferenc barbacsi birtokos (150 kh), Laffer Lajos csornai vaskereskedő („máltai lovag"), dr. Burány Gergely prépost, dr. Dallos József perjel és még néhány csornai premontrei kanonok, Németh Lajos tiszthelyettes, Marton Pál csendőrőrmester, Czinder Gyula és Kocsis Mihály 30—40 holdas csornai parasztok vállalkoztak a csornai ellenforradalom megszervezésére. A csoport bécsi összekötője Arndt János tüzérszázados volt, aki a Szmrecsányi-féle ellenforradalmi koniité parancsai szerint katonailag készítette elő az akciót.'8 Milyen társadalmi bázisra támaszkodhattak a lázadás szervezői? A június 6—7-i csornai ellenforradalomnak 102 felbujtóját és aktív résztvevőjét ismerjük név szerint. Ezek közül mindössze 5 szegényparaszt és 4 kisiparos akad, akik az ellenforradalom napján verődtek a fehérek közé. A többi: bérlő, kulák, falusi tőkés, pap és jegyző, a régi feudálikapitalista rendszer élősdi jei és uszályhordozói, íme néhány prominensebb név: Rábapordányból: Prédl János volt jegyző, Stanl Ernő uradalmi intéző, Visi Péter volt bíró, Tarcsay Gyula, András és Miklós (egyenként 70—75 holdas birtokkal), Horváth József darálótulajdonos, Visi János (55 kh), Tarcsy István (107 kh), Visi József (50 kh), Alakker Ferencné (52 kh), Visi Alajos (42 kh), Hanz Gáspár (27 kh), Horváth József bércséplő, Gerebenits Antal (37 kh), Kovács Sándor, János és Imre darálótulajdonosok (75 kh), Barbacsról: Simon András (60 kh), Vitéz Ferenc (150 kh), Tóth Ferenc vendéglős (22 kh), Bősárkányból: Erdős Sándor terménykereskedő, malomtulajdonos, Perepatics Zsigmond kereskedő, Andorka András helyettes bíró, cséplőgéptulajdonos és szik vízgyáros (30 kh), Élő Ferenc bíró (50 kh), Németh Károly (70 kh), Csornáról: Takáts János vendéglős, Schwarz Hermann kereskedő, Berger Ignác terménykereskedő, Rehberger Márton fakereskedő és bérlő (109 kh), Rauch Mihály Hangya-ellenőr, Somogyi Ferenc árvaszéki írnok. A nagybirtokot és a kulákságot képviselték még: Spitzer Hugó és Bogdán Mátyás csornai uradalmi intézők, Szilágyi János (Acsalag, 210 kh), 27 GySmL:2 Városi intézőbizottság jegyzőkönyve; — SVU (1919. V. 25.) — Mayer G., i. m. 46—47. 28 Nagy K., i. m. 298