Arrabona - Múzeumi közlemények 11. (Győr, 1969)
Környei A.: A csornai ellenforradalom és a győri vörösőrség Sopron megyei szereplése 1919-ben
Egyetlen kivétel az állandó vádaskodásban Szil, ahol a képviselőtestület a község kommün alatti pénzügyeit megvizsgálva, azokat rendben találta, pedig természetesen itt is volt kiadási többlet. 50 A csornai ellenforradalom utótönténetéhez tartozik a győri vörösőrök üldözése is. A győri vasútbiztosító őrségnek nem az egyetlen kiváló fegyverténye volt a csornai ellenforradalom leverése. Ez a karhatalmi egység 1918 novemberében alakult, tagjai a munkásság és a katonaság legbaloldalibb, kommunista rétegeiből verbuválódtak, és mint az ország más városaiban is, ez az egység volt a proletárdiktatúra, a munkásság osztályharcának legkövetkezetesebb, legmegbízhatóbb támasza. A győri vasútbiztosítók és a Gombos-különítmény egységének és harci sikereinek messze földön híre járt. A vasútbiztosítók és zászlóaljparancsnokuk, Judt Ferenc győri könyvkötő nevéhez fűződik a Tanácsköztársaság győri történetének két utolsó fegyverténye, a július 30-i aszszonylázadás megfékezése és Kun Béláék vonatának biztosítása. 51 A Bruckból visszatérő vörösőröket azonban itthon már az ellenforradalom fogadta. Az ellenforradalmi rendszernek külön gondja volt az ún. terrorcsapatok felszámolására, külön bizalmas rendeletben adta ki a közigazgatásnak és a fehér karhatalomnak a parancsot a vörösőrök felkutatására és elfogására. 52 Az első napokban megkezdték a győri vasútbiztosítók üldözését, elfogását és bebörtönzését. Legelsőként Judt Ferenc zászlóalj parancsnokot, Soós Pált, Horváth Mihályt, Fiala Mihályt stb. 53 fogták el. Mivel az ellenük felhozott fő vád a csornai ellenforradalom leverése volt, legtöbbjüket azonnal átszállították a soproni ügyészségi fogdába. A soproni ügyészség és katonai bíróság ekkor valóságos nagyüzem volt, telve elfogott kommunistákkal, olyannyira tele, hogy újabb foglyokat már el sem tudtak helyezni, szükségmegoldásként a politikaiaknak nagy részét áttették a kőhidai fegyházba. Itt valószínűleg volt hely, hiszen a keresztény kurzus nem fordított gondot a kommunistáik üldözése mellett a közönséges bűnözők üldözésére, annyira nem, hogy maguk a fehér tiszti és a székely különítményesek is raboltak, tervszerűen végigfosztogatták a Sopron környéki falvakat. A soproni ügyészségi fogda és a kőhidai fegyház lett a győri vasútbiztosítók és a csornai kommunisták szenvedéseinek helye. Mindkét intézet papíron a polgári hatóságok fennhatósága alatt állt, azonban mindkettőben — mint az egész országban — valójában a „nemzeti hadsereg" és a különböző különítmények tisztjei, a kurzus bestiális, bosszúálló szelleme és a törvénytelenség uralkodtak. A győri vörösőrökre és a csornai kommunistákra borzalmas szenvedések vártak itt. Rendszeres szórakozása volt a fehér tiszteknek és a velük, együttérző néhány börtönőrnek, hogy a politikai foglyokkal felnyalatták a folyosó mocskát, és közben a fejüket rugdosták. A vallatásokat természetesen sűrű ütlegekkel végezték. A szörnyű kínzások, a fizikai és lelki terror nem bizonyultak elég hathatósnak, mert pl. éppen a győri vasútbiztosítók a kőhidai 50 GySmL:2 Községi jegyzőkönyvek. — Uo. Sopron jegyzőkönyve (1919. VIII. 19. IX. 27.); — GySmL:l Kir. főállamügyészség. VII/260/1920. — Sv (1920. VI. 19. 24.) 51 A győri vörösőrség történetére 1. Czigány B., A vörösőrség Győrött (1919) Arrabona 2. (1960) 147—166., — GySmL:l Direktóriumi iratok. (70/1919)., — Uo. (1919— 285), — Testvériség (1919. IV 18. 20. VII. 23.). A július—augusztusi eseményekre 1. Gőcze—Perepatits., i. m.. — Győri Vörös Újság (1919. VIII. 1.), — Testvériség (1919. VII. 30. 31. VIII. 1.), — Dunántúli Hírlap (1919. IX. 18. 26. X. 4.). 52 GySmLrl Kir. főállamügyészség (1/29/1919.) 53 Sv (1919. VIII. 17.) 309