Arrabona - Múzeumi közlemények 11. (Győr, 1969)

Környei A.: A csornai ellenforradalom és a győri vörösőrség Sopron megyei szereplése 1919-ben

fegyházban néhányszor elénekelték az internacionálét jeléül annak, hogy nem törtek meg, és ezzel az összetartozást is jelezték, mintegy erősítve magukat és társaikat a további kínzásokra. Judt Ferenc parancsnokot (1. ábra) különös gonddal kezelték a fehérek. Többször elcipelték kihallgatásra tevékenységének más városaiba (Győr, Esztergom stb.) és az ellenforradalmárok gyakorlata szerint ezeket az utazásokat mindig felhasználták a kísért fogoly kínzására. Ezenkívül is néhányszor kivit1. ábra. Judt Ferenc, a győri vasútbiztosító vörösőrség parancsnokának képe 1903-ból ték a fogdából a „nemzeti hadsereg" tisztjei, és a 48-as laktanyában vagy a győri vasúti állomáson levő páncélvonatban kínozták. Judt alacsony, csendes, komoly férfi volt, szinte szótlanul tűrte a kínzásokat, sem fizikailag, sem lelkileg nem tudták megtörni. Fogolytársai soha sem hallották később sem panaszszavát, sőt egyáltalán nem beszélt senkinek saját ügyéről. Biztos volt ügyének tisztaságában, igazságában és komolyan, magabiztosan viselkedett. Olyannyira magabiztosan, hogy 1920 januárjában Hajmáskérre való szállításuk közben, amikor alkalom adódott volna rá, nem hajlott társai rábeszélésére, nem volt hajlandó megszökni. Hajmáskérre Sopron esetleges elcsatolása miatt kellett a foglyokat szállítani. Itt újabb szenvedések, a Hajmáskéri internálótábornak a közvélemény előtt jól ismert szenvedései vártak rájuk. A soproni különítményt külön gon310