Arrabona - Múzeumi közlemények 11. (Győr, 1969)

Környei A.: A csornai ellenforradalom és a győri vörösőrség Sopron megyei szereplése 1919-ben

ellenőrző bizottságot állított a tanács mellé, augusztus 6-án, a községben és a vidéken megszervezte a karhatalmat, és pár nappal később átveszi a községet és a környező kisközségeket is a régi közigazgatás és képviselőtestület. A „nemzeti hadsereggel" és a 2. székely dandárral

47 erősödve a régi csendőrség megkezdi a tisztogatást, jobban mondva a bosszúállást. Augusztus 8—10-e körül megkezdik a kommunisták letartóztatását, elhurcolását és megkínzását. Csornán többek között Marton Gunó Vencelt, az ellenforradalom leverésének egyik főszereplőjét tartóztatják le 10-én és a soproni ügyészségre viszik. Marton csornai cirkusztulajdonos, artista volt, félelmetes erejű ember, aki férfiasan viselte a fehérek börtönének kínzásait, és többször megtanította erejét tisztelni a pribékeket. Nemcsak az ellenforradalmárok leveréséiben és peréiben hívta ki maga ellen a fehérek bosszúálló gyűlöletét, hanem következetes kommunista magatartásával, azzal, hogy már a polgári demokratikus forradalom idején is kommunista agitátor volt, és bár semmiféle tisztséget nem viselt, a Tanácsköztársaság idején is Csorna egyik vezető kommunista politikusának számított. Vele egy időben tartóztatták le a csornai direktórium vezetőit és tagjait is, Bodnár Alajos tanítót, Hollósi József műszerészt, párttitkárt, Király Sándor járási politikai biztost, Szabó József kovácssegédet stb. Ugyanakkor a vidékről is sorra viszik el a szegénység szószólóit. Rábapordányból öt kommunistát hurcoltak el, köztük Matkovich Elek főtanítót, a direktórium 73 éves vezetőjét. Egyedről/

18 Szilből, Bősárkányból stb. a járás falvaifoól több tucat szegényparasztot, értelmiségit és proletárt vittek el, mert a Tanácsköztársaság alatt híven képviselte osztálya érdekeit. Sorsuk börtön és internálás lett.

49 A karhatalom és „igazságszolgáltatás" mellett a helyi szervek is megkezdték a bosszúállás munkáját. Legkirívóbb a farádi eset, ahol már 1919. augusztus 24-én kilakoltatják a munkásházakból Simon Lajost, Márczis Mihályt, Szilvásy Józsefet, Buti Józsefet és Göncz Jánost, mert részt vettek a júniusi ellenforradalom leverésében és a forradalmi törvényszék munkájában. A többi községekben is átvette a régi közigazgatás és a zsírosparasztokból alakult képviselőtestület a falu vezetését és első dolga volt a sérelmek megtorolása. Rábapordányban és Csornán a képviselőtestület kevesli a kommunistákra mért büntetést és megakadályozza egyes vádlottak szabadlábra helyezését. Érdekes jelensége a reakciós vezetés ekkori tevékenységének, és mindenesetre a kulákság gondolkodásmódjára vall, hogy a községek költségvetésének a háborús idők és pénzromlás következtében természetes deficitjeit a legtöbb községben a volt tanácsvezetőkön akarják megkeresni. A legtöbb helyen a fehérpénz leértékeléséből eredő veszteségeket egyszerűen a veszteségek „előidézőire", a kommunistákra és tanácsvezetőkre vetik ki, s emellett mélységesen hallgatnak a tanácsvezetés olyan intézkedéseiről, amelyek megmentették egy-egy község háztartását, mint pl. a csornai hadisarcból visszahagyott állatok kimérése. 47 GySmL:2 8515/1919. rk. 915/1919. Hadm. 48 Sv (1919. VIII. 15. 17. 10. XII. 5.), — GySmL:2 Községi jegyzőkönyvek. — Nagy K., i. m. 49 A Tanácsköztársaság bukását követő soproni kommunista perek iratanyaga megsemmisült. Az újsághírekből azonban eléggé teljes összeállítást közölhetünk a csornai járás kommunistáinak sorsáról. (L. a mellékletet.) Felhívjuk a figyelmet, hogy egy-egy vádlott több perben is szerepelt és kapott büntetést, így ezek büntetése több ítélet összege. Megjegyezzük még, hogy a mellékletben közölt ítéleteken túl, a büntetés kitöltése után, még internálással is büntették az elítélteket, s hogy a kommunista perek között akad az 1919. augusztus utáni izgatás miatti per is. — Sv (1919. X. 17. XII. 14. 1920. I. 1.) 308