Arrabona - Múzeumi közlemények 11. (Győr, 1969)

Környei A.: A csornai ellenforradalom és a győri vörösőrség Sopron megyei szereplése 1919-ben

lépkedett a Tanácsköztársaság rendjébe, szívvel-lélekkel dolgozik érte. 43 Mind­ennek azonban vége lett augusztusban. Láttuk, rendkívül fontos harcok folytak a proletárdiktatúráért Csorna kör­nyékén. A Tanácsköztársaság sorsa azonban végül is nem itt dőlt el. A rend­kívül súlyos katonai és külpolitikai helyzet, a győztes antant hatalmak inter­venciója, a nemzetközi tőke összefogása döntötte meg a magyar proletárdik­tatúrát. A .magyar reakció, a nagybirtokosok, tőkések és csatlósaik, a fehér tisztek stb. ugyan jelentős kísérleteket tettek hatalmuk visszaszerzésére, de a proletárdiktatúra megdöntése nem az ő „érdemük". Az osztályharcok akkori körülményeiben még akkor is kevés lett volna hozzá az erejük, ha a külön­féle, egymással vetélkedő ellenforradalmár csoportok egységesen tudtak volna fellépni. Bizonyíték erre a csornai és Sopron megyei vereségük is. Érezték ők is gyengeségüket, és az antanttól várták a restaurációt. Szorgalmasan árulgat­ták a hazát a cseheknek, románoknak és az antantnak, a felajánlott magas engedmények fejében csak egyet kívántak, a munkáshatalom megdöntését. A nemzetközi tőke nem hagyta cserben magyar szövetségeseit, hatalmas túl­erejével megfojtotta a kicsiny, hősiesen harcoló, sokáig győztesen ellenálló Ma­gyar Tanácsköztársaságot/' 4 A fehér „hősök", a keresztény magyar polgárság „védelmezői" 1919 őszén csak beültek a készbe. Jellemző az ellenforradalmi erők, a „nemzeti hadsereg" honvédő tevékenységére, hogy az egész országot átengedték a románoknak, ők csak oda merték betenni a lábukat, ahol sem erősebb vörös ellenállásra, sem külföldi haderő jelenlétére nem számítottak. Magyarország megszállásának katonai és politikai körülményei eredményez­ték, hogy Sopron megyét nem szállták meg sem a román, sem az osztrák csa­patok. 45 így a terület az ellenforradalom szabad prédája lett. Az egész ország­ban nem volt olyan hosszantartó és véres a fehérterror, mint éppen Sopron megyében, s áldozatai, üldözöttjei között ott találjuk a csornai események győri és csornai kommunista szereplőit is. A fehérterror hatalomátvétele fokozatosan történt. Az augusztus elsején létrejött Peidl kormány nevében a munkásságot, a szakszervezeteket képvi­selte, de valójában az ellenforradalom szálláscsináló ja volt, minden egyes in­tézkedésével a proletárdiktatúra biztosítékainak és magának a munkáshata­lomnak felszámolását szolgálta. A munkásság politikusai előtt világos volt az összeomlás ténye, világos volt, hogy fehérterror fog következni, és az exponál­tabb vezetők igyekeztek menekülni a biztos halál elől. így Szamueli Tibor is Sopron megyén, Röjtökön és Savanyúkúton keresztül. A határt átlépve mégis elfogták, és itt öngyilkossággal fosztotta meg ellenségeit a bosszúállás gyönyö­rétől. 46 A vidéki munkástanácsok nagy többsége, így a csornai tanács is a he­lyén maradt augusztus első napjaiban. A jobboldal azonban fellélegzett a vi­déken is augusztus 1-én, és egyre bátrabb lépéseket tett a hatalomból való ré­szesedésre, majd a kizárólagos hatalom megragadására. Csornán a polgárság 43 GySmL:2 Községi jegyzőkönyvek. — SVU (1919. VII. 7. 9. 10. 13. 19. 20. 22. 29. 30.), — PtI Arch. Táviratok. — OSzK Kisnyomtatványok. 44 A bécsiek hazaárulására, az antant szerepére 1. Koncsek L., A renngassei... 45 Az osztrákok is szerették volna a megyét megszállni, csak nem volt hozzá hadseregük, és nem volt meg a szükséges belpolitikai konszolidáció Ausztriában. 1. G. Soós Katalin: A nyugatmagyarországi kérdés 1918—1919. (Bp. 1962) 46 Halálkörülményei egymásnak ellentmondó változatokban ismertek. A kora­beli hazai és bécsi sajtó nagyszámú közleményei, valamint a későbbi visszaemlé­kezések túlnyomó többsége öngyilkosságról beszél. 20* 307

Next

/
Oldalképek
Tartalom