Arrabona - Múzeumi közlemények 11. (Győr, 1969)

Schleich L.: A KIMSZ győri csoportja

A győri titkárság hatáskörébe tartozik Győr, Komárom, Mosón, Sopron, Vas, Zala és Veszprém megye ifjúmunkásainak megszervezése és mindennemű, az IOSZ munkáját képező ügyek intézése. A titkárság az IOSZ^központtól hetenkint kapja az utasításokat, s ugyancsak hetenkint számol be a központ­nak. Az IOSZ felhívja az érintett megyék ifjúmunkásait, hogy minden ügyük­kel a győri titkárságot keressék fel. A titkárság feladatai közé tartozott az ifjúmunkások nevelésének és okta­tásának a megszervezése és irányítása. Nem ismeretlen az IOSZ-központ előtt: milyen körülmények között éltek a proletárifjak, s milyen szellemi elmara­dottság vár felszámolásra. „Minden erőnket, minden tudásunkat proletártestvéreink felvilágosítására akarjuk fordítani; a mi munkánk a tanítás és nevelés." ,,A központot nem riasztja vissza sem a tudatlan, kizsákmányolt ifjúmunkásnál a forradalmi ön­tudat teljes hiánya, sem a diákok esetleges nagyképűsége vagy visszautasítása. Ez a kapitalista rendszer következménye."^ A létrehozó szerv igen fontos szerepet szánt a titkárságnak az ifjúmunkás­mozgalom terén végzendő sokrétű, szerteágazó munka megoldásában. A hét megye területére kiterjedő munka lelkiismeretes, megnyugtató eredménnyel való elvégzése nagy felelősséget, akaraterőt s széles áttekintést követel az ifjúsági mozgalomban különben gazdag tapasztalatokkal rendelkező Adlertől és Heszkytől. Erre csakhamar rájött a központ is, s az első tájékoztató után módosította a terület-kijelölést. A szervezők tevékenységét Győr, Komá­rom és Veszprém megyére korlátozta. Adler és Heszky a munka hatékony­sága érdekében a területet maguk között megosztották. Heszky Tatabánya és Pápa körzetében szervezte, ellenőrizte, segítette a munkát. Heszky az őszinte lelkesedés hangján szól az ifjúság körében végzett munkáról. Az volt a meg­győződése, hogy a KIMSZ-nek tekintélye van: él és nagy tömegeket mozgó­sít. Munkájában szüntelenül érezte a kommunisták támogatását. A nagy eredmények mellett azonban nagy fogyatkozások is kerültek fel­színre: a szervezés hatékonyságát erősen befolyásolta a képzett vezetők hiánya. Ennek kiküszöbölését nagyban elősegítené Adler—Heszky véleménye szerint egy vezetőképző iskola létesítése. Ez a gondolat Heszky megfogalmazásában: „A kongresszus után. júliusban utasítást kaptunk Pestről, hogy számol­junk be Lékai elvtársnak a területen folyó munkáról. Adler elvtárssal együtt referáltunk. Nagyon őszintén elmondottuk azt is, hogy a fiatalak, a vezetők több tájékoztatást, több agitációs „muníciót" kérnek; tanítani kellene őket, hogy eredményesebben vezessenek, dolgozzanak. Igazat adott nekünk, s el­mondotta, hogy a központban foglalkoznak egy vezetőképző iskola megszerve­zésével. . . Tudnánk-e mi bentlakásos iskolát szervezni valahol a területünkön? Mondtuk, hogy igen. Megállapodtunk, hogy megfelelő épületet keresünk. Én kaptam megbízást az egész szervező munkára . . . Felkerestük Lukács György közoktatásügyi népbiztost is, aki lelkesen támogatta tervünket. .. Aztán tele­fon Győrbe, a titkárságra: értesítettük munkatársunkat, a kisbéri születésű kis Márkust. Másnap már mind a hárman a Batthyány-kastélyban voltunk te­repszemlén. Ezen a napon Győrben váratlan dolog történt. A klérus fellází­totta a direktórium ellen az asszonyokat, s egy sereg kommunista lakását fel­dúlták . . . Nehéz napok kezdődtek. Agitálni, meggyőzni, védeni a kommunis­tákat — ez lett a feladatunk."^ 5 44 Uo. 270. 45 IK 1968: 11. sz. 21—22. 17* 259

Next

/
Oldalképek
Tartalom