Arrabona - Múzeumi közlemények 11. (Győr, 1969)
Schleich L.: A KIMSZ győri csoportja
A győri titkárság hatáskörébe tartozik Győr, Komárom, Mosón, Sopron, Vas, Zala és Veszprém megye ifjúmunkásainak megszervezése és mindennemű, az IOSZ munkáját képező ügyek intézése. A titkárság az IOSZ^központtól hetenkint kapja az utasításokat, s ugyancsak hetenkint számol be a központnak. Az IOSZ felhívja az érintett megyék ifjúmunkásait, hogy minden ügyükkel a győri titkárságot keressék fel. A titkárság feladatai közé tartozott az ifjúmunkások nevelésének és oktatásának a megszervezése és irányítása. Nem ismeretlen az IOSZ-központ előtt: milyen körülmények között éltek a proletárifjak, s milyen szellemi elmaradottság vár felszámolásra. „Minden erőnket, minden tudásunkat proletártestvéreink felvilágosítására akarjuk fordítani; a mi munkánk a tanítás és nevelés." ,,A központot nem riasztja vissza sem a tudatlan, kizsákmányolt ifjúmunkásnál a forradalmi öntudat teljes hiánya, sem a diákok esetleges nagyképűsége vagy visszautasítása. Ez a kapitalista rendszer következménye."^ A létrehozó szerv igen fontos szerepet szánt a titkárságnak az ifjúmunkásmozgalom terén végzendő sokrétű, szerteágazó munka megoldásában. A hét megye területére kiterjedő munka lelkiismeretes, megnyugtató eredménnyel való elvégzése nagy felelősséget, akaraterőt s széles áttekintést követel az ifjúsági mozgalomban különben gazdag tapasztalatokkal rendelkező Adlertől és Heszkytől. Erre csakhamar rájött a központ is, s az első tájékoztató után módosította a terület-kijelölést. A szervezők tevékenységét Győr, Komárom és Veszprém megyére korlátozta. Adler és Heszky a munka hatékonysága érdekében a területet maguk között megosztották. Heszky Tatabánya és Pápa körzetében szervezte, ellenőrizte, segítette a munkát. Heszky az őszinte lelkesedés hangján szól az ifjúság körében végzett munkáról. Az volt a meggyőződése, hogy a KIMSZ-nek tekintélye van: él és nagy tömegeket mozgósít. Munkájában szüntelenül érezte a kommunisták támogatását. A nagy eredmények mellett azonban nagy fogyatkozások is kerültek felszínre: a szervezés hatékonyságát erősen befolyásolta a képzett vezetők hiánya. Ennek kiküszöbölését nagyban elősegítené Adler—Heszky véleménye szerint egy vezetőképző iskola létesítése. Ez a gondolat Heszky megfogalmazásában: „A kongresszus után. júliusban utasítást kaptunk Pestről, hogy számoljunk be Lékai elvtársnak a területen folyó munkáról. Adler elvtárssal együtt referáltunk. Nagyon őszintén elmondottuk azt is, hogy a fiatalak, a vezetők több tájékoztatást, több agitációs „muníciót" kérnek; tanítani kellene őket, hogy eredményesebben vezessenek, dolgozzanak. Igazat adott nekünk, s elmondotta, hogy a központban foglalkoznak egy vezetőképző iskola megszervezésével. . . Tudnánk-e mi bentlakásos iskolát szervezni valahol a területünkön? Mondtuk, hogy igen. Megállapodtunk, hogy megfelelő épületet keresünk. Én kaptam megbízást az egész szervező munkára . . . Felkerestük Lukács György közoktatásügyi népbiztost is, aki lelkesen támogatta tervünket. .. Aztán telefon Győrbe, a titkárságra: értesítettük munkatársunkat, a kisbéri születésű kis Márkust. Másnap már mind a hárman a Batthyány-kastélyban voltunk terepszemlén. Ezen a napon Győrben váratlan dolog történt. A klérus fellázította a direktórium ellen az asszonyokat, s egy sereg kommunista lakását feldúlták . . . Nehéz napok kezdődtek. Agitálni, meggyőzni, védeni a kommunistákat — ez lett a feladatunk."^ 5 44 Uo. 270. 45 IK 1968: 11. sz. 21—22. 17* 259
