Arrabona - Múzeumi közlemények 11. (Győr, 1969)

Domonkos O.: Haladó mozgalmak tükröződése a kékfestés mintakincsében

lamint azis, hogy a verseny igen nagy kárunkra esik mindenkor a melynek elég szomorú példái a Szepességi és Miskoltzi festők kiket a Budai szabadalmazott fábrika utolsó Ínségre juttatott s ez esetet várhattyuk eléto v. utóbb mind kik vélek versenyezni kenteiének vagyunk, de ez igen természetes, mivel egy az hogy ök a matériáiét sokkal jutalmasabban veszik ugy hogy nékik festve kevéssel van többe mint nékünk fejéren adják mér oka az, mivel ez alatt hogy honi, tsak kék legyen, ezer, meg ezer végeket szálitanak az országba, Bétsi, vagy Prágai fábrdkai miveket s ugy adják mint tulajdon fabrikai munkájokat, pedig színét sem látta fabrikajóknak, vagy leg fejjebb addig mig a Bétsi, vagy Prágai Czim hejet a Budai czimet ragasztottaik rea (s fájdalom ha ez ne tovább stak öt esztendeig igy lesz a magyar országi Festők élete alább való lesz az utolsó köszörűsénél), s ez által sok tsalodasok is történhetnek, mellyek közzül előttünk lek közelebb egy szembetűnő, de előre botsánatért könyörgünk, mert sérteni akár kit is szándékunk nints de hogy a Pesti mü kiállításkor érdem dijat nyert Lajtner Sidonak az a miv mely őtet az az érdem dijra méltatta az ő tulajdon készítménye lett volna, — esmérve a Sidok dolog béli tehettségeket — kéttséges. már pedig ott a mü téren nagyba ugy lehet a kiálitott müvet tekinteni, mint itt kitsibe a remeklést, és arra itt igen nagy vigyázatt arra a ki által a remek készül hogy mivet egyedül készíttse a remeklő. ... méltán óhajthatunk egy ollyan törvényt a melly őket is arra szorítaná hogy egyedül tsak tulajdon fabrikájokba készült mivvel látnák el az országot."

30 A saját termék igazolását szolgáló végmintának tekinthetjük a sümegi Ramasetter műhely nyomódúcát, amelyen a város látképe, háttérben a hegycsúcson álló romos vár (13. ábra), alul pedig a Sümeg felirat látható. A méteráru végére nyomhattak ilyen mintát, ami azonnal bizonyságát adta a vevő előtt, hogy a kelme Sümegen készült.

31 A híres mesterről és feleségéről, mint a szegényeiket gyámolító házaspárról több vers is született a környéken. Ezek közül az egyik a honi mozgalomról szól: ~ ,. w

.. ;

_j Í'Í„."JU Honi szoknyám Sümegen lett festve, Még a csók is jobban esik estve, Nem kell nékem többé bécsi piros, Jobb a sümegi karton ablakos. Honi leszek én akkor magam is, Honi lesz a főkötőm, kapcám is, Honi lesz a koszorú fejemen, Honi lesz a szerelem szívemen.

32 A védegyleti mozgalom, az iparműkiállítások nagy lendületet adtak a hazai kezdeményezéseknek, amit általában maguk a mesterek is elismertek. így a debreceniek is: „örök hála és Tisztelet még el hunytok után is azoknak a Czimezhetetlen hazafiaknak, kik az országba az Iparműlkiálitás által a mesterségeket csodálkozásra méltó, s tsaknem hihetetlen mozgásba hozták."

33 Sajnos a nagyobb tőkeerő hiánya, majd pedig a szabadságharc bukása, igen lassú emelkedést eredményezett az ipar fejlődésében. A vesztes szabadságharc után következő megtorlás idején Heves és Nógrád megyében kékfestő, karton viseletben gyászolták Kossuthot és vele együtt a 30 Debreceni Levéltár. Festő céh iratai. Ltsz I. 265/1912—2. 31 Balatoni Múzeum, Keszthely. Néprajzi gyűjt. 32 N. Szabó Gy., i. m. 49. 33 Debreceni Levéltár, i. h. 189