Arrabona - Múzeumi közlemények 11. (Győr, 1969)
Uzsoki A.: Czech János régészeti tevékenysége Győrött
Czech János 1798. június 20-án született Győrött. 3 Tanulmányait az evangélikus ún. kisebb iskolában kezdte, majd a pozsonyi evang. líceumban folytatta, s végül a győri kir. jogakadémián fejezte be. Ügyészi vizsgát tett, s 1820 J ban városi törvényszéki jegyző lett. 1824-ben városi tanácsnoknak választották meg, s eredményes tevékenységével úgy megnyerte szülővárosa bizalmát, hogy az 1825. évi pozsonyi országgyűlésre követnek jelölték s ezután négy diétán képviselte választóit. Sikeres politikai pályafutásának eredményeképpen 1831-ben Győr polgármestere lett, 1836-h>an pedig a város főbírája. Tudós képzettségével párosult humánus gondolkodását tükrözik intézkedései és maradandó tettei. Különösen a város fejlesztése, a Belváros déli és keleti negyede (Ferencváros) máig meglevő utcahálózatának kialakítása a régi várárkok és sáncok helyén, igazolják nagyszabású munkásságát. A mai Belváros délnyugati negyedét Ferdinánd város néven 1839. május 29-én Czech avatta fel, ill. nevezte el. Ünnepi beszédében szinte megrajzolta előre Győr e részének jövőjét: ,, ... hol több százodig bűzhödt posvány, és csak szárnyos állatoktól lakott nádas terjedt, hol még most is aránylag kevés számú épületnél egyéb nem mutatkozik, rövid idő múlva, az erre vonandó vas pálya, és a' Duna szabályozás létesülendésétől a' legviritóbb jövendőt reménylo városunk valódi díszére, csinos ház sorokkal pompázó és iparteljes lakosoktól pezsgő utszák emelkedni fognak". 4 E tudományos képességű győri vezető tisztviselő hivatali elfoglaltsága mellett mintegy két évtizeden át értékes tudományos kutatásokat is végzett, főleg Győr történetének megírására. Az ország történetének feltárására is hihetetlen szorgalommal gyűjtötte és másolta a középkori okleveleket hazai és külföldi levéltárakban. Számos tudományos cikke jelent meg, s ezeket mint tanácsnok, később polgármester, majd főbíró írta. Hatalmas tudása, nagyszerű képzettsége és tudományos eredményei alapján a Magyar Tudományos Társaság 1832. március 10-én rendes tagjává választotta, 5 így került az Akadémia tagjai közé. 1840 J ben megvált szülővárosától, hogy kizárólag tudományos munkának szentelhesse életét, feldolgozhassa kötetekre menő jegyzeteit és oklevélmásolatait. A tanulmányi és középponti könyvvizsgáló bizottság másod ülnökévé nevezték ki, de továbbra sem feledkezett meg Győrről. 1843-ra, a város szabadkirályi jogainak 100 éves elnyerése jubileumára szándékozott megírni Győr történetét „eredeti kútfők után". Több mint ezer oklevelet gyűjtött össze a monográfiához, de nem találta teljesnek az anyagot, ezért nem írta meg. 1848-ban a kir. kincstári levéltár igazgatója lett, de sajnos nem sokáig dolgozhatott élete legkedveltebb területén, a levéltárban, mert pár év múlva, 1854-ben rövid betegség után elragadta a halál. Toldy Ferenc, a Tudományos Akadémia akkori titkára így értesítette erről a tagságot: „Megilletődéssel jelentem a Tek. Académia tagjainak, hogy Czech János társunk kétheti súlyos beteg3 Életrajzi adatait az előbb idézett kéziratból, valamint a következő munkákból merítettük: Toldy F., Czech János' emlékezete. Magyar Academiai Értesítő (1854) 300—306. és Üj Magyar Múzeum IV. (1854) 2. köt. 545—550. — Wurzbach, J., Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich. III. (Wien, 1858) 92. — Szinnyei J., Magyar írók élete és munkái. II. (Budapest, 1893) 475—477. 4 Beszéd, mellyet Czech János úr, szabad 's királyi Győr város főbírája és a' magyar tudós társaság rendes tagja, 1839-diki május 29-én, emiitett Győr városa' a' hajdani vár területén a' fejérvári kaputól jobbra a' Rába folyamig emelkedő részének, legfelsőbb engedelem mellett Ferdinánd várossá történt czimeztetése és felszentelése alkalmával a' hely szinen tartott. MTA kézirattár, 30/1839. 5 MTTÉ I. (1831—1832) 81—82. 118
