Arrabona - Múzeumi közlemények 11. (Győr, 1969)

Uzsoki A.: Czech János régészeti tevékenysége Győrött

ség után tegnap nov. 1-én, 56 éves korában a hazai tudományosság s nemzeti intézetünk pótolhatatlan kárára meghalt."

6 Tudományos munkássága Kutatótevékenységéről és tudományos munkásságáról nincs szándékunkban teljes képet adni, csupán vázlatosan összefoglaljuk működésének területeit, régészeti munkásságát pedig külön fejezetben tárgyaljuk. Czech János történész volt. A magyar középkor történetének kutatását tekintette feladatának s ezen belül Győr történetének részletkérdéseit kutatta. Az Akadémia megalapítása után a magyar tudományos életben összefogó, szervezett munka körvonalai kezdtek kibontakozni, melyben Czech tevékeny szerepet vállalt. A tudományos kutatáshoz indítást nyilván Fejér Györgytől kapott, aki 1818-ban került főigazgatóként a győri Jogakadémia élére. A legnagyobb magyar oklevélgyűjtemény szerkesztőjének a hatása kimutatható Czech kutatási módszerében is. Ö is az okleveleket tekintette elsődleges és legfontosabb forrásnak, nem elégedett meg krónikákkal és a történeti munkákkal. Forráskritikai módszerrel nyúlt egy-egy téma feldolgozásához. Űj, addig még ismeretlen okleveleket fedezett fel, másolt le, és ezeknek nagy részét átadta a Codex diplomaticus Hungáriáé számára. Mintegy húsz levéltárban végzett kutatást és oklevélmásolást, ezek közül külön megemlítendő a bécsi levéltárakban 1834-ben és 1835-ben az Akadémia támogatásával végzett igen eredményes munkája. Nevéhez fűződik Bécsben Kottanner Ilona naplójának, továbbá Nyitrán a ferencesek könyvtárában a Magyar Benigna asszony imádságos könyvének a felfedezése. Kutatásait legjobban, egyik 1837. évi levele foglalja össze, melyben beszámol az Akadémiának eddigi tevékenységéről: „Én mint előbbi jelentéseimben is érinteni szerencsém vala. szab. s kir. Győr városa történeteit, magokból az eredeti kútfőkből irni szándékozván, az e czélra szükségkép megkívánt adatok gyűjtésével már több év óta foglalatoskodom, annyira is haladtam eddig, hogy a' segélyeket nagy költséggel és fáradsággal, mint egy húsz levéltárból, számtalan nyomtatott könyvekből, és a' bécsi udvari és pesti egyetemi könyvtárak, és a' nemzeti Múzeumban találkozó kézirati gyűjteményekből, a' mennyire csak kitelhetett megszerezvén, és kellőleg rendezvén, már voltakép a' munka Írásához is foghattam; azt ha csak a' bécsi cs. k. haditanács levéltárnak ezen ősszel leendő 'megtekintésétől, mellyre szinte legfőbb helyről engedelmet nyertem — hivatali foglalkozásaim által nem akadályoztatom, a' jövő évben befejezendő." „Az e célból tett nyomozásaim közben figyeltem még más tárgyakra is, jelesen mindenre mi Győr Vármegyét és a' hasonnevű püspökséget érdeklé, hogy az összegyüjtendő anyagokból azok történeteit is idővel kidolgozhassam. Az e kép nyert oklevelek, nagyobb részt mind eddig esmeretlenek, és nem csak a' fön érintett tekintetben, hanem az egész hazára nézve is jeles érdeküek . . ." „S ezek inkább helybéli tárgyazatú tudományos törekvéseim, a' hon egyetemibb érdekű közállpotait se mellőztem azonban el, mert ezeknek földerítésére szolgáló sok adatokat főleg olyanokat jegyeztem föl, mik által a' tudományok régi állapotja honunkban királyaink fölavatási esküjeik, és a' sz. k. városok és középkori kereskedésünk történetei világosítást nyerhetnek, azokat is vagy e 6 MTA kézirattár, 40/1854. 119