Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)
Kiss Á.: A XVII. századi Győr két nevezetes katonája, a két Miskey István
említi. A szent Miksa utca második házsorában, a bástyától visszafelé balra a negyedik ház volt az övé, szomszédja Baranyai György volt; egyébként Mányoki Ádám, a század kiváló festője is ezen a soron élt saját házában. Miskey István földszintes háza (10x21 ölnyi) két szobából, egy kamrából, két bolthelyiségből, egy pincéből állott; található volt még kút és jégverem is benne, istállója 8 lóra való volt. 18 Megtudjuk azt is, hogy Balog Lukács vajda Szent Albert utcai házát korábban Miskey Istvántól kapta, de Bogárdi Gergely hajdú a korábban Korcsolyás köznek nevezett Görbe közben ugyancsak Miskey Istvántól vett házat, az pedig Csesznek! Gáspártól kapta azt. 19 Miskey István a továbbiakban is többször szerepelt győri házak adás-vevésében: 1620-ban Olasz Margit, utóbb Tóth András felesége, itteni házát 246 ft-ért adta el Miskeynek, akinek most már 1608 óta volt második neje, a tinini horvát eredetű radatinai Bojnichich Kata is szerepelt a szerződésben. 20 Miskey István első feleségéről, szántói és széplaki Bottka Katalinról már házasságuk megszűnte után 1623-ban hallunk, tőle Zsuzsanna leánya származott. Bottka Katalin jószágai többek (között a Tolna megyei Tengöldön és Ősziben feküdtek. 21 A Rákóczi szabadságharc idején Bottka Ádámmal oly nagy hírre jutott család is a XVI— XVII. században a török ellen harcoló köznemességének sorsát élte. Bottka Mátyás 1606-ban győri végvári vitéz volt; nővérét. Katalint előbb egy tengöldi Bornemissza, majd Illey András, utóbb Miskey István vette nőül. 22 A Bottkák korábbi fő helye Pápa végvára volt, 1605-ben Mátyás mellett fivérük, János szolgált itt lovasvitézként, de ugyanitt élt Bottka Zsigmond is. Katalin első férjének rokonságából való volt Bornemissza János, Palota végvárának főkapitánya, aki egyik vitézét. Csáki Mihályt úgy válthatta ki török rabságból, hogy több dunántúli jószágát Bottka Katalinnak zálogosított el, amiből majd per támadt közöttük. Miskeyné Bottka Katalinnak számos férfirokonát találjuk még különböző helyeken és tisztségekben a Dunántúlon, így Ferenc Zala és Somogy vármegyék alispánja 1665-ben és az azt követő időkben, ami a kor dunántúli birtokos nemességének a törökkori végvári, hadi élettel és a megyék igazgatásával volt összeforrottságát a maga teljességében mutatja. Bottka György még 1736-ban is Győrben élt. 23 Miskey István, mint annyi hasonló kortársa, a hadi élet mellett nagy buzgalommal gyűjtött jószágokat. A végvári élet a hódoltsági területekre eső birtokokon valamelyes gazdálkodást is lehetővé tett. így Tolna és Solt megyei javait Miskey is figyelemmel kísérhette. 16244>en győri házát Böröck Gáspárnak és nejének, Mézes Katának adta el. Ez az ügylet összefügghetett a végvári pályán haladásával; Miskey István 1625-ben már bizonyosan Győrszentmárton várának kapitánya. Ez az erősség a hatalmas győri végvár külső védelmi rendszerének mintegy déli biztosító része volt, és hadászatilag, szolgálatilag egyaránt Győrre támaszkodott. Himmelreich György főapát és Miskey István között a korra jellemző ellenségeskedések folytak az apátság jószágainak haszonvételei körüli kérdésekben. Az apátur Baranyay Pál személyében Pan18 Villányi Sz., Győr vár és város helyrajza, erődítése háztelek és lakossági viszonyai a XVI. és XVII. században. (Győrött, 1882) 186. 19 Uo. 148., 170. 20 Győri káptalani lt. XXXIV. 28078,; A Zágráb melletti Radatina arra is utal, hogy a család a zágrábi káptalan által már 1459-ben is említett, s a horvát székváros mellett élt. 21 Lásd 10. jegyzet. 22 OL NRA fasc. 25. nr. 68. 23 Uo. fasc. 1171. nr. 3. 96
