Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)
Kiss Á.: A XVII. századi Győr két nevezetes katonája, a két Miskey István
nonhalmáról már 1585-től elvonult, nem állva a védősereg zaklatásait. Himmelreich főapát többször is panaszolta Miskeyt a világi hatóságok előtt; ezekből derül ki, hogy Miskey az apátság különböző hasznait, beleértve a birtoktizedet a kilenceddel, őrsége és a maga javára szedte, eközben szőlőket és más ingatlanrészeket is lefoglalt. 24 Ezekben az ügyekben Dallos János győri alispán járt el; kitűnt, hogy ez időben az ilyen végvárak kapitányainak joga volt a vár és őrsége ellátására az egyház tizedét behajtani és felhasználni. Miskey István annál kevésbé volt tekintettel a főapát anyagi érdekeire, mert ekkor még református hiten volt. A győrszentmártoni várat csak 1639-ben szerezte vissza a bencés rend részére Pálfy Mátyás főapát. 25 Miskey Istvánt 1627-ben már Veszprém várában találjuk, mint az öt alkapitány egyikét; részt vett a református templom építésében is. 26 Mivel 1628-ban újból a győrszentmártoni kapitányi székben látjuk, feltehető, hogy rövid veszprémi szolgálata a Himmelreich főapáttal volt ellenségeskedései következményeként megrovó jellegű volt. 1631-ben is e tisztségében látjuk. 27 1628-ban Miskey István újból házat vásárolt Győrött, ezúttal Pázmán Zsófia asszonyét, Földes István szomszédságában, 200 tallérért, 100 ft érő garasért és 100 ft apró magyar pénzért. Hangsúlyozta az iratban, hogy erre a házra csupán második felesége és attól származó gyermekei formálhatnak majd csupán jogot. Bojnichich Katalin elérte, hogy a hadiszerencsével is gazdagodó Miskey István első házasságából származott leányát, Zsuzsannát, Somodi Péter nejét (Somodi János tihanyi kapitány rokona) kirekesztette az örökségekből. Veszprémből önálló parancsnoki helyére történt visszahelyezése, az újabb győri házvétel arra mutatnak, hogy Miskey István a békés időszakban sem szünetelő, szinte állandósult török elleni portyázásaiban anyagi sikereket is elért. Ezt igazolná az az adomány is, amelyet gr. Esterházy Miklós nádortól nyert 1631-ben. Ekkor kapta örökös tulajdonul a Tolna megyei Görbőt (Nagygörbő, máskor Ráczgörbő) 32 jobbággyal együtt. 28 A török hódoltsági részen fekvő jószág eléggé elérhető helyen feküdt ahhoz, hogy a harcedzett és az anyagiakat szemmeltartó várkapitány abból visszatérően behajthasson, vagy ami ugyancsak rendszeressé vált, a parasztok maguk is igyekezzenek beszolgáltatásaikat teljesíteni. Levelében, amelyben a nádor kegyét megköszönte, elmondotta, hogy „. .. gyermekségemtől fogva minden tehetségimmel jámborul, s hiven, vitézül szolgáltam testem szakadozásival és vérem hullásával, rabságok szenvedésivei. Az keresztén hüt és országunk mellett az ü fölsége végházaiban." 29 A beiktatási eljárás a győri káptalan részvételével folyt le Szentmárton várában, ahol a nádor személyét Szapáry András képviselte, és a szomszédos birtokosok közül is többen jelen voltak. Miskey István katonai pályája eszerint a 15 éves háború idején kezdődhetett, s legalább kétszer is török fogságba esett. Az onnan való szabadulás többnyire súlyOiS váltságdíj árán történt; az ilyen élményeket átéltek az anyagi vonatkozásokat sohasem tévesztették többé szem elől. Görbő egyébként még 24 GYÁL I. 1627/38. 25 Lévárdy F., MÜÉ 11 (1962) 3. 26 Erdélyi Gy., Veszprém város története a török idők alatt. (Veszprém, 1913) 135.; Thury E., A veszprémi ref. egyház története. (Bpest, 1893) 16., A veszprémi ref. egyház régi anyakönyve. 398. 27 Győri hiteleshelyi lt. L. 17. fasc. 49. nr. 2475. 28 Uo. L. 17. fasc. 49. nr. 389. 29 Vásárhelyi G., Századok 20 (1886) 347.; Győri káptalani lt. III. 24862. (1631. XI. 10.) 7 Arrabona 97
