Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)

Gabler D.: Arrabona és környékének kőplasztikai emlékei

ARRABONA ES KÖRNYÉKÉNEK KÖPLASZTIKAI EMLÉKEI A római provinciák művészetének, vallástörténetének és egymás közti kapcsolatainak megismeréséhez fontos kulcsot adna a kutatók kezébe egy olyan corpus, mely a birodalom óriási területének nagyplasztikai emlékeit foglalná össze. Elvben tehát lehetőség lenne arra, hogy egy-egy újonnan előkerült reliefdíszes sírkő vagy oltár analógiáit a lehető leggyorsabban megtalálja a szakember, miáltal a kőfaragóműhelyek, azok motívumai, a motívumok eredete, a műhelyek keltezése, készítményeinek elterjedési területe, hatása, és más ezzel kapcsolatos problémák megoldásához a jelenleginél sokkal kedvezőbb feltételek lennének biztosítva. Egy ilyen jellegű munka évtizedeken át bőséges forrása lehetne a kutatóknak, éppúgy ahogy a C I L kötetei még ma is, — lassan egy évszázad után egyik legfontosabb bázisa ókortörténészeinknek. Az Ald'AC felmérve egy ilyen corpus fontosságát, jelentőségét, —• nemzetközi munkabizottságot hozott létre a feladat megoldására.. E munka keretébe illeszkedik be szerény leírásunk a győri és Győr környéki római kőplasztika emlékeiről.

1 A kutatás története A szobrászati emlékek iránti érdeklődés a római emlékek kutatásának csak egy későbbi fázisát jelenti, a korábbi elsősorban a feliratok felé fordult.

2 Tudomásunk szerint először a 16. sz-ban írta le Megyerichei János (Mezerius) azt a bőny-örkénypusztai oltárkövet, mely a legio I Adiutrix cornicularisát említi, aki helyreállíttatott egy Pantheon-szerű (valamennyi istennek szentelt) templomot. A kőről feliratán kívül faragványai miatt is meg kell emlékeznünk. A győri emlékekkel számos leírás foglalkozik, így Gruterus, Tollius, Marsilius és Milles-adataik több olyan feliratot említenek, melyek azóta elvesztek. Valószínűleg több reliefes példány is lehetett köztük. Az ábrázolások értelmezésével először a 18. sz. kutatói foglalkoztak. A székesegyház É-i mellékhajójának pillérjébe falazott sírkő első említését Károlyi Lőrinc győri nagyprépost „Speculum Iauriensis Ecclesiae" (Iaurini 1747) című művében találjuk. A szerző — noha több lehetőséget vet fel — végső soron 1 Itt köszönöm meg dr. Nagy Tibornak munkámban való szíves támogatását. 2 A kutatástörténeti rész Uzsoki A., Arrabona 7 (1965) 5. „A győri és Győr környéki régészeti kutatás és gyűjtés története" c. tanulmánya alapján készült. 4* 51