Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)

Gabler D.: Arrabona és környékének kőplasztikai emlékei

mégis Hadrianus császár mellképét véli felismerni a domborműves kövön.'

3 Véleményét a későbbi kutatás kritika nélkül átvette; Hadrianus mellképként emlékezik meg róla Ianus Arrabonensis, majd Enessei György is.

4 Majdnem 200 év telt el addig, amíg Lovas Elemér helyesen meghatározta, hogy női mellkép ábrázolásos sírkő felső részét építettek be a székesegyház falába.

5 Az 1700-as évek végén újabb leletekkel gazdagodott az eddig ismert anyag: 1788-ban a mai Vörösmarty utca Duna felőli végénél, Pierne püspök házának építésekor előkerült Acrabanisnak, az ala I Augusta Ituraeorum katonájának sírköve. Ennek első publikációja 30 évvel később, Czech János polgármester tollából született meg, aki a Hormayr Archiv, majd a Magyar Tudós Társaság Evkönyvének hasábjain valamennyi kőemlékről megemlékezik. Czech a mai Lukács S. u. és Bajcsy-Zsilinszky út által bezárt ÉK-i szegletben levő Fácánkertben állíttatta fel a talált objektumokat. Szabadtéri lapidáriumáról, melybe már az Újvárosban talált szarkofágtöredék, valamint Ulpius Eptatralis sírköve is belekerült, Mommsen is megemlékezik. Czech János Pestre történő távozása után a köveket a szétszóródás veszélye fenyegette, ezért Rómer is — rövid győri múzeumi tevékenysége után — a Nemzeti Múzeumba történő elhelyezésüket sürgeti. A XVIII. sz. második felében alakulhatott ki a Viczay grófok hédervári gyűjteménye, melyben számos kőplasztikai emlék is volt. A kastély kertjében felállított Alkestis kő, Mithras tábla, Dasius sírköve és két más relief — jobbára ismeretlen lelőhelyről származnak, — noha tudjuk, hogy Viczay Héder mint főispán Győrből is elszállíttatott köveket.

6 A CIL köteteinek megjelenése kapcsán számos domborműves kőről is megemlékezik Mommsen. A bencés Rómer Flóris Múzeumnak a század 70-es éveiben meginduló óriási fejlődése újabb emlékek mentésével is járt. Ezeket Méry Etel közölte a Főgimnáziumi Értesítő hasábjain, aki Czech János óta először törekedett az összes emlék ismertetésére. A további gyarapodásról Börzsönyi, majd Hampel és Kuzsinszky cikkeiből tájékozódhatunk,

7 a legjelentősebb darabok Schober munkájába is bekerültek. Utoljára Lovas Elemér adott 1930-ban teljes katasztert a feliratos és doniborműves kövekről.

8 Az utolsó teljes anyagközlés megjelenése óta eltelt 40 esztendő már csak azért is indokolttá teszi munkánkat, mert azóta számos kő elveszett, ugyanakkor másokkal gyarapodott múzeumunk. 3 Károlyi L., 13 „Exterius in fronte lateris dextri Ecclesiae, orientem respiciente haud procul a Residentiae, ut vocamus, Custodis cernitur effigies lapidea muro inclusa. Multum sane inquisivimus quemnam effigies haec ex antiquis Imperatoribus Ducibus vei Heroibus repraesentaret?" 4 Enessei G.. Antiquitates et memorabilia Comitatus Jauriensis congesta (Jaurini 1799) 9 „Effigies illa Hadriani Imperatoris lapidea alta el lata duorum pedum Vienensium muro Ecclesiae inclusa cernitur exterius in fronte superior]

s Lateris clextrl Orientem respiciente." 5 Lovas E„ GySz (1930) 198—199. 6 Uo. 199. 7 Méry E., GyBGÉ 1875/76 60, 68: Börzsönyi A., AÉ (1907) 42; Ua., AÉ (1904) 251—252; Hampel J., AÉ (1907) 312; Kuzsinszky B., AÉ (1903) 402. 8 Lovas E., GySz (1930) 198—199. 52