Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)
Környei A.: Bors László
Publicisztikai munkássága a Tanácsköztársaság idején sem politikai, sem szépírói színvonalában nem esett vissza eddigi pályafutásához képest, ekkori munkájának jelentősebb részét azonban mint aktív, hivatásos politikus, mint az intézőbizottság tagja, mint a forradalmi törvényszék vádbiztosa fejtette ki. A vádbiztos Bors László, az újságíró tevékenységét folytatta, hiszen azt tette, mint eddig, őrizte a forradalom tüzét, a proletárdiktatúra hatalmát, a nép érdekeit, csak imost nem tollal, hanem a törvénykező nép hataknával. Az ellenforradalmárokkal szemben mint vádló mindig kérlelhetetlen volt. Sopron megyében röviddel a Tanácsiköztársaság kikiáltása után felütötte fejét az ellenforradalom. Április 3-án a Zsombor Géza által felbujtott gazdapolgárok tüntettek a tanácslhatalom ellen és provokáltak verekedéseket a Várkerületen. A tüntetésnek a vörösőirség sortüze vetett véget. A felbujtót Bors László tartóztatta le és, miután Kellner teljhatalmú (megbízott a német autonómiával összefüggéslben látta az ügyet, nem találta illetékesnék a soproni törvényszéket, ő kísérte Budapestre. 08 Április 7-én a községi plébános felbújtására a fülesi parasztok egy része fegyvert fogott a Tanácsköztársaság ellen. A zendülés leverése után a 'Szemeliker Antal ellen folytatott perben Bors képviselte a vádat. A forradalmi törvényszék a plébánost halálra ítélte. 09 Június elején a megye több falujában egyszerre fogtak fegyvert az elleniorradalmárok a dunántúli vasutassztrájkkal és ellenforradalmi sztrájkmozgalommal egyidőben. A Bécs által irányított, egybehangolt felkelésben a fehérek valóságos frontot alkotva támadtak Sopron ellen. Ez az ellenforradalmi mozgalom rendkívül komoly volt, súlyosan veszélyeztette a proletárdiktatúrát itt a nyugati határszélen, megingatta a kishitűeket a soproni intézőbizottságban is. A szervezett munkások azonban egy pillanatig sem ingadoztak és a brenhbergi bányászokkal együtt felfegyverezve magukat Kópháza és Nagycenk között megsemmisítették a fehérek támadását. Bors László is tudta, hol a helye, személyesen részt vett a fehérek leverésében. 70 Az ellenforradalmi lázadások közepette a békés termelőmunkához szükséges nyugalmat a Tanácsköztársaság a hangadó gazdagabb polgárok közül túszok kijelölésével kívánta biztosítani. A túszok kijelölésére a soproni intézőbizottság bizottságot küldött ki, amelynek tagjai Bors László, Knapp Gábor városi biztos és Hoffmann Vilmos dr. igazságügyi biztos voltak. Ugyancsak az ellenforradalmi mahinációk megakadályozását szolgálta az az intézkedés, amelyet az intézőbizottságnak ugyanezen az ülésén (IV. 24.) Bors László indítványára határoztak el: az indokolatlanul külföldre távozottak vagyonánaík elkobzása. 71 ,. j! | , . i • Bors László a forradalmi törvényszéken folytatta a visszaélések, panamák ieleplezését,az uzsorások, árdrágítók, csempészek üldözését. Számos ügye közül csak néhányat említünk. Április 17-én Beer Ede többszörös árdrágító kereskedő, 18-án .Hauler Berta háztulajdonos (a lákásbiztost provokálta), 26-án Rónay Endre volt rendőrfogalmazó (áru- és embercsempész, Krausz Mihály hadimilliomost 68 SVU (1919. IV. 4. és 5.) — Mayer G., i. m. 38. 69 SVU (1919. IV. 7.) és 8.) — Bors A., i. m. SSZ (1955)) 43. 70 A részt vették —• Bors András, Nehyba Rudolf, Sharba Lajos, stb — szóbeli visszaemlékezései a Liszt Ferenc Múzeumban. Az ellenforradalomról bővebben lásd: Bors A., i. m.; Kertész I., i. m.; Mayer G., i. m.; Koncsek L., A bécsi és soproni ellenforradalom kapcsolatai 1919-ben. SSZ (1956, 1959); L. Nagy Zs., Forradalom és ellenforradalom a Dunántúlon. (Bpest, 1961.) SVU (1919. VI. 5—10.) 71 SÁL Intézőbizottság jkve. 1919. IV. 24. 84. és 85. ügy. 306