Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)

Domonkos O.: Száz éves a soproni múzeum, 18671967

nagy számáról, ásatások során előkerült tárgyak részletes ismertetéséről, a környékbeli lelőhelyekről ad számot, majd pedig a város kiemelkedő műemlékei (templomai) kerülnek ismertetésre, mint magyar régiségek.

2 A nagygyűlés anyagát 1863-iban adták ki Pesten könyv alakjában, közölve a régiségek kiállításának jegyzékét is. A nagygyűlés tiszteletére rendezett iparműkiállítás a Fövényverem 21 számú háziban, a növények bemutatója a Kaszinó kávéháza termeiben, ,, . . . a régiség és természetleírási kiállítás. . ." pedig a városi színház emeleti előcsarnokában került bemutatásra. Ez utóbbi látogatható volt délelőtt 9—12, délután pedig 2—5 óra között 6 pengő krajcár belépődíj ellenében.

3 A kiállított régiségek főbb csoportjai a következők voltak: A. Egyiptomi régiségek. B. Római régiségek. C. Magyar régiségek. A hosszú asztalon levő római régiségek. Régi fegyverek, a) Magyarok, b) Török régiségek, c) Német fegyverek. Cserépedények. Korsók. Egyéb edényeik. Könyvek. A kiállíitott anyag 'magánosaktól és hivataloktól kölcsönzött tárgyakból állt össze. Látható volt ott egyiptomi bálvány, nyakék, mumiakéz és hajfürt; római szobrocskák, mécsesek, üvegek, fibulák, karperecek, gyűrűk, hajtűk éppúgy mint sarló, nyílhegy, cserép edények, szabadon elhelyezett hamwedrek és a légiók bélyegzőjével ellátott téglák; Kövesden kiásott kehely, XVII. századi evőeszközök, szelencék, pecsétnyomók; XVII—

XVIII. századi fegyverek, zászlók, páncélingek; a cserépedények között pedig nagy számmal évszámos darabok, melyek kétségkívül habán készítmények lehettek; keresztelő-medence gót felírással, XVII. századi ónedények, aranyozott kupák; a könyvek között ősnyomtatványok, díszes veretű imakönyvek és egy XVI. századi füvészkönyv/

1 A nagygyűlés első napján tartott közgyűlés előtt felolvasták az akadémia levelét, melyben felszólít „...a nemzeti becsületet szívén viselő..." minden magyart, hogy a környékeitken található építészeti emlékek mellett a képzőművészeti maradványokról is adjon hírt az akadémiának, amint az előző évi felhívásra már is érkeztek ilyen jelentések. Kübinyi Ágoston, a nagygyűlés alelnöke, a nemzeti múzeum igazgatója nem tartja elegendőnek a felszólítást, hanem egy külön tervezet kidolgozását sürgeti, amely az építészeti emlékek épentartására, a földből kikerülő emlékeknek a nemzet számára való biztosítását írja elő. A javaslat a következő évi országgyűlés elé terjesztendő. A tervezet kidolgozását a közgyűlés az archeológiai szakosztályra bízta.

5 A szakosztály a kérdés kidolgozásával, megvitatásával egy választmányt bízott meg, melynek tagjai voltak: gróf Kemény József, gr. Gyulai Lajos, b. Oesfcay Ferenc, Havas Ignác, Rdhonczy Ignác, Kübinyi Ágoston, Kubinyi Ferenc, Deák Zsigmond, Zipser Endre, Bezerédy István, Gyurikovics György, Lunkányi János, Érdy János, Kiss Károly, Martini Frigyes, Neugebauer Ferdinánd, Tóth Lőrinc, Valhot Imre, Vidák Öse, Károlyi István és Wenzel Gusztáv.

6 A bizottságnak négy tagja soproni ill. megyebeli. A kérdés feletti vitában valamennyi felszólaló egyetért abban, hogy az építészeti emlékek karbantartására országos intézkedésre van szükség, a földből előkerülő emlékek pedig adassanak a nemzeti múzeumnak. A véleményeik között annyi az eltérés, hogy egyesek a kérdést az országgyűlés által 2 A magyar orvosok és természetvizsgálók 1847. augusztus 11—17. Sopronban tartott VIII. nagygyűléséneik vázlata és munkálatai. Szerte. Halász Géjza {Pest, 1863) 135. 3 Hirdetés, 1847. augusztus. LFM Ht. 3440. 4 A magyar orvosok . . . 156—158. 5 I. m. 4. 6 I. m. 130—131. 178