Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)

Kiss Á.: A XVII. századi Győr két nevezetes katonája, a két Miskey István

tátott a hódoltsági Alföldön; Nagykőrös történetéből több adat is fennmaradt a Miskey Istvánnak teljesített szolgáltatásokról, így 1645-ből és 1647-ből.

38 Ügy látszik, Miskey a harmincéves háborúban is megfordult, 1642—43-ban Morvaországban volt hadiban. Önállóskodó hajlamai Esterházy Pálnak Pálfy Istvánhoz írt meglehetősen kritikus hangnemű megjegyzései nyomán világlanak elő: „Miskeynek hírét sem hallom; űzze, ha Nagyságod ha valahol hírét hallja, igen .. . vagyon az az végház ... Miskey Istvánnak nem tudom Nagyságod engedte-e licentiát; de ő most Léván kolincsál s tovább is akar menni, s messze ki hozta az ott való lovast s gyalogost is magával. Nékem hirré sem tette s ember nincs ott, a kire bátran bizhatná az helyet. . ,"

39 1643-ban (IX. 26.) Nógrád várában végrendelkezett Miskey; ez előrehaladott korával magyarázható. Ebből hallunk egy pozsonyi és több győri házáról, utóbbi helyen szőlőskertjei és három nagy tag szántója is volt. Görbő mellett a Hont megyei Geledneken is volt már ekkor birtoka. Leányaira 100—100 tallért hagyott; többi pénzét, dézsmáit, lovait, fegyvereit pedig házastársára hagyományozta. Bottka Zsuzsanna leányával most is eléggé mostohán bánt, vele része kiadása körül peres vitái is voltak. Megtudjuk e végrendeletből, hogy fia József mellett leányai közül Judith, néhai Bella Gáspár özvegye Pozsonyban élt, Krisztina Kálnay Ferenc végvári. vitéz (tiszt?) felesége, Jusztina, Zsuzsanna és Borbála pedig hajadonok voltak.

40 A végrendelet pecsétjében látható Miskey címerben kopjás lovas vitézt látunk; a család jelvénye mindvégig ez maradt. Vagyoni irataiból, ügyeiből kitetszik, hogy a Miskeyek jellegzetes, szerepvivő dunántúli családokkal, az Ebeczkyekkel, Sibrikekkel, Bellákkal, Kisfaludyakkal, Kéryekkel, Kálnayakkal, Vasdinnyeyekkel, Nedeczkyekkel voltak rokonságban. 1650-ben Ortelius Redivivus az akkori Magyarország legjelesebb férfiai sorában közölte Miskey István nógrádi főkapitány arcmását is Elias Widemann flamand művész rézmetszete nyomán.

41 Ennek felirata: „Stephanus Miskei Praesidii Neogradiensis supremus capitaneus." A metszet a XVII. század vezetőrétegbeli magyar nemesének képmását adja; idős, megfontolt, nyugodt tekintetű férfiú néz reánk a kor főúri és ahhoz közelálló magasabb köznemességének viseletében.

42 E metszetnek párhuzamaként, mint a Widemannféle sorozat többjéről, olajfestmény is készült, ez Miskey István kissé tipizált arcvonásait életszerűbben adja vissza.

43 Ebben az időszakban, röviddel a kép keletkezése után ismét a Dunántúlra került vissza Miskey, ezúttal a veszprémi főkapitányi székbe. 1651 nyarán már bizonyosan Veszprémben van; átkerültét a győri családi központ, javainak északkelet-dunántúli fekvései is indokolhatták. E korszakából több figyelmet érdemlő levele maradt fenn; közülük az egyik eddig ismeretlen ütközetéről ad hírt, amelyet a törökkel Balatonfőkajár mellett vívott. Ezek a híradások 38 Lásd 36. jegyzet 89., 121., 130., 140., 154. 39 Jedlicska P., i. m. 1641. V. 29., VII. 10., 1642. II. 22. 40.Győri káptalani lt. L. 15. fasc. 43. nr. 1951. (Nógrádi főkapitány Miskey István hertelen valló testamentoma az mostani üdőnek hertelen állapotiához kipest...) 41 Ortelius Redivivus, Ausführliche Beschreibung der Ungarischen und Siebenbürgischen Krigshändel von anno 1395 bis an des 1665 Jahr. II. (Nürnberg, 1665) 117. A képmás a' 8. sz. 42 Czennerné, Wilhelmb G., Widemann metszetek után készült olajportrék. M. Történeti Képcsarnok. 258. ltsz. FA 8 (1956) 179. 37. sz.; Elias Widemann, Illustrissimum Heroum Icones. (1652) 168. 43 Feöldy Doby A., i. m. A kép a milléniumi történelmi kiállításon is szerepelt. 7* S 9