Arrabona - Múzeumi közlemények 10. (Győr, 1968)

Kiss Á.: A XVII. századi Győr két nevezetes katonája, a két Miskey István

különös bepillantást engednek a XVII. századi végváriak mindennapi életébe is. E leveleket Esterházy László pápai, Batthány Ádám dunántúli főkapitányhoz és más főrendű magasabb parancsnokokhoz intézte. Ezekben a kor köznemesének a főurak felé megszokott familiáris!, alárendeltebb hangneme is érezhető, még olyankor is, amikor katonai mivoltában tulajdonképpen egyikmásikkal egyenrangú is lenne. E levelek szerint nem csupán a török készülődéseit, mozgását kellett figyelnie, de a két vonal közötti széles területen közbiztonsági szerepet is ellátott „a titkon való csatások, marha hajtogatók, a föl s alá járók" ellen. írásaiban az idős ember előrelátó, féltő aggodalma érződik, aki figyelemmel kísérte a magyar védelmi hálózatba beépített török kémrendszert, a pribékeket is. Vállalkozásai közül különösen figyelemreméltó 1652 augusztus havában volt kivonulása, amikor — béke idején — de a győri főgenerális engedélyével gyalog és lovas katonasággal vonult a Sió partján mélyen a hódoltsági területre és a kajári szőlők alatt meg is ütközött a törökkel. „Isten nekünk rajtok győzödelmet ada", jelentette Győrbe, s egy „jó rabot" és 100 tallért küldött a főgenerálisnak a zsákmányból. A pápaiak Radoványi István alkapitány vezetésével vettek részt a „próbában". Ezekben az időkben még több ízben jelentett Miskey István katonai felsőbbségének/'

4 Veszprémi főkapitánysága 1653 és 1657 között szűnhetett meg, mert ettől kezdve a vár levelezései hallgatnak róla. 1659-ben már Jagasich Péter a kapitány/'

5 Miskey István a családi hagyományok szerint 1660-ban halt el.

46 Halálát követően gyermekei a győri káptalan előtt osztoztak meg örökségükön, amelyhez még a Sopron megyei Szentmargitán egy malom is járult. Történeti irodalmunk korábban tévesen egy személlyé vonta egybe ezt a Miskey Istvánt azzal a hasonnevű leszármazójával, aki talán még őt is felülmúlta hadi érdemekben.

46 A veszprémi főkapitány fia, az 1646-ban már említett József (Józsa) is a család említésre érdemes személyei közül való (felesége Aranyády Ilona).

47 Ő 1669-ben a győri vár lovashadnagya (antisignans), birtokai a Komárom megyei Keszegfalván és feljebb a Mosoni Dunánál Újfaluban és Horvátkimlén voltak. (1663.)

48 Miskey József 1659—1689 között bizonyosan Győrben élt; gyakran hallunk ottani peres ügyeiről, testvérével, Krisztinával is. Nevezetessé magát 1662-ben történt esetével tette, amikor is a győri tanácsház pitvarán „nem tudatik micsoda vakmerő szányszándéktul" Horváth Gergelyt, amidőn az „senkitől ártalmat magára nem várt volna", a megyei közgyűlésen harci csákányával „nyirta és taglotta hatalmasul".

49 Ez az ügy Wesselényi nádorig került fel.

50 Még sok erőszakos ügyéről tudunk Miskey Józsának, akit Szécheny György győri püspök is bepanaszolt.

51 Ez a Miskey József, aki Tata végvára alkapitányaként fejezte be katonai pályafutását, családi hagyományok szerint 1680 után halt meg, ugyanakkor azonban adataink vannak arra is, hogy 1700-ban még élt — amennyiben nem két azonos nevű személy esete forog fenn — és erélyesen küzdött a görböi Miskey József elidegenítése ellen.

52 44 OL Batthyány lt. Missilisek 31420—31427.; OL Esterházy lt. 642. cs. 741. sz. 45 OL Insinuata consilium belli. (1659) 293. 46 Dr. Gyomlay László feljegyzése nyomán. Lásd a 29. jegyzetet. 47 Esztergomi hiteleshelyi lt. 1646. 16. könyv. 333. 1. 48 Győr vármegye. Szerk. Borovszky S., (Bpest, é. n.) 64. 49 GYÄL 1665. 391. 50 1663. I. 24-én Pozsonyban kelt nádori határozat. 51 GYÁL 1665. 396. 52 Győri káptalani It. L. 12. fasc. 34. nr. 1491. 100