Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)
Tomaj F.: Győr utcái és terei
A város közgyűlése — az 1848—1849. évi szabadságharc cantennári urnának évében •.— nevezte el az utcát Lukács Sándorról, aki a szabadságharc idején Győr vármegye és Győr város teljes hatalmú nemzet- és kormánybiztosa volt. 1 Története: Az utca a XVI. században Szent Milháiy utca volt, amely a mai Vörösmarty utcát is magába foglalva, az északi dunai várfalnál kezdődött és a déli várfalakig terjedt. A ferencrendi kolostor (mai Megyei Tanács épülete) felépítésével (1617) két részre szakadt. 2 Az 1703. évi telekkönyv alapján rekonstruált térképen már Iketté osztott Szent Mihály utca van feltüntetve. 3 Déli része a mai Tanácsköztársaság útig (Vásártéri országú tig), a XIX. század második felének (közepén nyílt meg. Az új utcát Opitz Ferenc győri polgárról 1875-iben nevezte el a város közgyűlése, mert áldozatkészségével lehetővé tette, hogy ingatlanán keresztül a mai Liszt Ferenc utcát utca kösse össze az akkor kialakuló főútvonallal. 4 A Bach-korszakban Schlosser Gasse. Jegyzet: 1 GYÁL. Győr város közgyűlési jegyzőköryve 44/1948. — 2 Villányi S., i. m. 62. — 3 Barbíró V.—Valló I., i. m. 140. II. sz. térkép. — 4 GYÁL. Győr város közgyűlési jegyzőkönyve 509/1875. 44. Martinovics tér Káptalandomb — Tizenkileneesek tere — Martinovics tér. A Martinovics tér a Káptalandombnak a székesegyház déli oldala és a káptalanudvar közötti része. Teljes egészében zárt tér, amelynek keleti részién az 1764-ben felállított, ún. Szent Mihály szobor áll. Területe 1500 m 2 , burkolata kiskockakő. A tér mai nevét 1948-ban kapta. 1 Martinovics Ignác (1755—1795) — a tér névadója — a magyar jakobinus mozgalom vezetője volt. A nemzeti függetlenség érdekében a Habsburg-ház ellen titkos szervezkedést hozott létre. A szervezkedést felfedezték és Martinovicsot több társával együtt a Vérmezőn 1795ben kivégezték. Története: A tér eredetileg, a XVIII. század közepéig temető volt. Itt porladtak el valahol Jókai „Lőcsei fehérasszonyának", Korponai Jánosné Géczy Juliannának a csontjai is. 2 A felásott temetőiből a csontokat a volt régi temetőibe (a mai Tanácsköztársaság útján levő, ún. Vagongyárá bérházak helyén) vitték át. A tér nevét 1940-foen, az első világháború alatti volt győri gyalogezred katonáinak emlékezetére ,,Tizenkileneesek tere" névre változtatták, és a székesegyház déli oldalának falába domborművet helyeztek el. 1 A Bach-korszakban Dom Platz. Jegyzet: 1 GYÁL. Győr város közgyűlési jegyzőkönyve 44/11948. — 2 Valló I., i. m. 135. — 3 GYÁL. Győr város közgyűlési jegyzőkönyve 115/1940. 45. Móricz Zsigmond rakpart Dunaszer — Móricz Zsigmond rakpart. A Duna jobb partján fekszik. A Dunákapu térnél kezdődik és keleti irányban egészen a Vas Gereben utcáig terjed. A jobb oldalát zártsorú épületek szegélyezik, a bal oldalán a Duna-part kőkerítése húzódik, továbbá a Raktárházak emeletes épülete és a hajóállomás. Az Űjkapu utca sarkán van a Rejtő Sándor Szövő- és Fonóipari Technikum épülete. Az utca hossza 638 m, úttestének szélessége 7—10 m között váltakozik. Burkolata: kő, zúzottkő és némely helyeken aszfalt. j v 350
