Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)

Tomaj F.: Győr utcái és terei

A város közgyűlése az akikori Dunaszer nevét a felszabadulás után 1947-ben változtatta Móricz Zsigmond rakpart névre. Móricz Zsigmond (1879—1942) nagy magyar regényíró. 1 Története: Az északi várfalak lebontása után a Duna partjának kiépítése csak igen lassú ütemben haladt előre. Elsősorban a feltöltéseket és a talajszinte­zési munkálatokat kellett elvégezni. A Zeiss optikai gyár épületével megkezdődő építkezések azonban már városiasabbá tették a rakpartot, 1920-ig azonban a Dunaszeren végig jobbára még gabona-raktárházak állottak. Első neve Duna­szer volt, nevét a Duna melletti fekvésétől kapta. Jegyzet: 1 GYÄL. Győr város közgyűlési jegyzőkönyve 106/1947. 46. Munkácsy utca A Munkácsy utca — a Petőfi híd tengelyében — a Bajcsy-Zsilinszky utcá­nál (1) kezdődik és északról dél felé haladva a Tanácsiköztársaság útjánál (1) ér véget. A bal oldalán az ún. vagongyári bérház és az MSZMP új székháza, míg jobb oldalán a tűzoltóság épülete és lakóházak húzódnak. Dél felől az utcán a Kazinczy Ferenc Gimnázium északi oldala zárja le. Hossza 236 m, úttestének szélessége 12 m, burkolata aszfalt. Nevét Munkácsy Mihályról (1844—1900), a nagy magyar festőimúvészről kapta. 1 Története: Az utca területét még a múlt században erdő -borította és itt hú­zúdott a régi Práter is. Csak a századforduló táján kezd kialakulni. Nyugati oldala eredetileg Nád orvároshoz tartozott, 19'074>en csatolták a Belvároshoz. 2 Jegyzet: 1 GYÁL. Győr város közgyűlési jegyzőkönyve 317/1900. — Uo. 97/1907. 47. Múzeum köz Szent László köz — Múzeum köz. A Múzeum köz a Széchenyi teret (5) a Szappanos közzel (7) köti össze. A keleti oldalát résziben a Rákóczi Ferenc utca 1. számú háza (a volt város­háza), a nyugati oldalát pedig telj<es egészében a Xántus János Múzeum (volt Apátúr ház) határolja. A köz érdekessége, hogy egyetlen bejárat és házszám sincs rajta. Hossza 62 m, teljes szélessége 3 m, burkolata aszfalt. 19i53-ban nevezték el a már benne működő múzeumról Múzeum köznek. 1 Története: Az 1617. és az 1703. évi telekkönyvek szerint Szent László köz volt. Valószínű azonban, hogy a közt 1898 után, amikor a Városháza mai he­lyére költözött, a forgalom alól lezárták és neve feledésbe ment. 1900-ban ugyanis a város, amikor a népszámlálás miatt a névtelen utcáknak nevet adott, elnevezése isimét előtérbe került és a régi névvel jelölték meg. Nem volt nyoma ugyanis annak, hogy a köz régi, hivatalos nevét megszüntették volna. 2 1936-ban azzal az indokolással, hogy a közt a forgalom elől elzárták, elnevezését meg­szüntették. Később, amikor újból megnyitották a forgalomnak, kapta a mai nevét. Jegyzet: 1 GYÁL. Győr város tanácsának jegyzőkönyve 4/1953. — 2 GYAL. Győr város közgyűlési jegyzőkönyve 317/1900. — 3 Uo. 92/1936. 48. Nagy Jenő utca Kautz Gusztáv utca — Nagy Jenő utca. 351

Next

/
Oldalképek
Tartalom