Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)

Tomaj F.: Győr utcái és terei

Belváros egyik szépen kiépített, a kocsiforgalomtól elzárt „iskola" utcája. Az Árpád utat (4) a Tanácsköztársaság útjával köti össze. A bal oldalát a Jedlik Ányos Gépipari Technikum, a jobb oldalát pedig a Radnóti Miklós Általános Iskola és az SZTK központja határolja. Hossza 99 m, úttestének szélessége 6 m, burkolata aszfalt. Nagy Jenőről 1948-ban nevezte el a város közgyűlése. Nagy Jenő (1898— 1944) vezérkari ezredes, a katonai ellenállási mozgalom egyik vezére és mártírja volt.

1 Története: Az utca teljesen a századforduló elejére alakult ki. Az SZTK központja (volt Kereskedelmi és Iparkamara) 1903—1904-ben, a Radnóti Miklós Általános Iskola (volt polgári fiúiskola) és a Jedlik Ányos Gépipari Technikum (volt Fa- és Fémipari Szakiskola) 1903-ban épült. Eredeti nevét Kautz Gusztávról, a volt győri Jogakadémia igazgatójáról kapta 1908-ban.

2 Jegyzet: 1 GYÁL. Győr város közgyűlési jegyzőkönyve 44/1948. — 2 Uo. 60/1908. 49. Nef elejts köz A Gorkij utcát (21) a Liszt Ferenc utcával (11) köti össze. A köz északi oldalát a volt Magyar Ispita és templom, továbbá a Megyei Tanács épületének nyugati oldala, déli oldalát pedig lakóházak határolják. Hossza 84 m, úttestének szélessége 5—6 méter (a Liszt Ferenc utca irányában szűkül), burkolata aszfalt. A Nefelejts köz nevét hivatalosan 19004>an kapta. Ekkor a város tanácsa, mint névtelen utcát jelölte meg ezzel a névvel. A tanács megállapítása szerint a Magyar Ispita és temploma, valamint a megyeháza közötti rész emlékezet szerint minden időben a Nefelejts köz nevet viselte.

1 Története: A középkori Szent István utca része a Gyógyszertár utcával. A középkori Szent István templom a város I. István korában alapított plébánia temploma volt. A piac felé vezető utcát már I. László korában említik. Jegyzet: 1 GYÁL. Győr város közgyűlési jegyzőkönyve 317/1900. 50. Rákóczi Ferenc utca Szent Miksa utca — Városház utca — Batthyány utca — Városház utca — Rákóczi Ferenc utca. A Széchenyi teret (6) a Belváros keleti határán húzódó Vas Gereben utcával (8) köti össze. A bal oldalának az első háza volt az 1774—1898 közötti években a régi városháza. Történetét a XVI. század közepéig vezethetjük vissza. Az utca jobb oldalán van az ún. Magyar Ispita, amely a XVII. század végén az elaggott győri polgárokról gondoskodott.

1 Épületének homlokzata kétségkívül XV. század végi. Az 1903. évi szeptember 27-én kelt határozatával nevezte el a város közgyűlése az akkori Városiház utcát a nagy fejedelem nevéről. II. Rákóczi Ferenc (1676—1735) az 1703—1711 közötti szabadságharcnak volt a vezetője.

2 Története: Az 1617. és az 1703. évi telekkönyvek szerint Szent Miksa utca voit. Nevét a XIX. század első felének közepéig megtartotta, 18314>en az itt levő városházáról nevezték el Városház utcának. Az 1848—1849. szabadságharc idején Batthyány Lajosról,- az első magyar felelős kormány miniszterelnökéről kapta a nevét. A szabadságharc leverése után ismét Városház utca,

3 1903-tól pedig Rákóczi Ferenc utca. A Bach-korszakban Stadhaus Gasse. Jegyzet: 1 Jenéi F.—Koppány T., i. m. 120—124. — 2 GYÁL. Győr város közgyűlési jegyzőkönyve 317/1903. - 3 Uo. 1613/1848. 352