Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)

Tomaj F.: Győr utcái és terei

51. Révai Miklós utca Indóház utca — Állomás utca — Gyorsáruraktár utca — Révai Miklós utca. A budapest—bécsi vasútvonal északi oldalán húzódik végig az Eötvös tértől a Gárdonyi Géza utcáig. A jobb oldala közvetlenül a vasútvonal mellett halad, a bal oldalát viszont a Kazinczy Ferenc Gimnázium, az Eötvös park, a Megyei Bíróság börtönének épülete, a Honvéd liget és a Városi Tanácsház déli frontja szegélyezik. Hossza 1144 m, szélessége 6—11 és 20 m, burkolata aszfalt. Mai nevét Révai Miklósról 1927-ben kapta.

1 Révai Miklós (1749—1807) költő, az 1787—1795 közötti években a győri Nemzeti Rajziskolának volt a tanára, a magyar nyelvészet egyik úttörője.

2 Később a budapesti egyetemen a magyar nyelvet és irodalmat tanította. Története: Az utcát szegélyező középületek felépítése után a XX. század első évtizedére alakul ki. Vele kapcsolatban a legfontosabb a vasút, illetve a vasútállomás épülete. Az első vonat 1855-iben futott be Bécs felől az akkor már elkészült kétemeletes „indóházba", amely azoniban nem a mai helyén, hanem a városi tanácsház középső részének déli oldalával állott szemben. Győr vasúti kapcsolata Budapesttel 1884-iben, Szombathellyel 1871-ben, Sopron felé 1876-iban, Veszprém felé pedig a millennium esztendejében valósult meg.

3 A vasútállomás épületét a második világháború során elpusztították, de a felszabadulás után, 1960-ban a Honvéd ligettel szembeni részen újjáépítették. A korábbi időben Indóház utcának, majd Állomás utcának hívták, amely az Eötvös parknál kezdődött és a régi temetőig tartott. Volt idő azonban, amikor az utcának a Baross hídtól a Gárdonyi utcáig terjedő részét, amely közvetlenül az akkori gyorsáruraktár előtt húzódott el, Gyorsáruraktár utcának hívták. Jegyzet: 1 GYÁL. Győr város tanácsának határozata 6947/1927 tan. — 2 Dr. Bedy Vincze, .M győri Nemzeti Rajziskola története. Győri Szemle. (1930.) 14. — 3 Szabady B., i. in. 23. 52. Rózsa Ferenc utca Szent Erzsébet utca — Apáca utca — Testvériség utca — Apáca utca — Szemét utca — Rózsa Ferenc utca. A Jedlik Ányos utcánál (5) kezdődik és keleti irányiban a Kiss János utcáig terjed. Mindkét oldalát zártsorú épületek szegélyezik. A bal oldalánál, az Álom köz és az Űjkapu utca közötti szakaszon a Kossuth Zsuzsanna Leánykollégium (volt Orsolya zárda) és a Zrínyi Ilona Gimnázium épületei húzódnak. Az utca keleti végén egészen összeszűkül. Hossza 477 m, úttestének szélessége 4—6 m, burkolata föld, kockakő és makadám. A város közgyűlése az akkori Apáca utca nevét az 1948. évi március 25-i ülésében változtatta Rózsa Ferenc utcára. Az utca névadója Rózsa Ferenc (1906—1942) az illegális Szabad Nép-nek volt a szerkesztője. A KMP tevékeny harcosa és mártírja volt.

1 Története: Az 1617. évi és az 1703. évi telekkönyvek szerint Szent Erzsébet utca volt. Ekkor azoniban egészen a székesegyházig terjedt és innen a vár keleti kapuján keresztül a mai Hó köz táján lévő ferences kolostorhoz vezetett. A Ferences templom Szent Erzsébetről volt elnevezve és innen kapta az utca nevét is.

2 Az Űjkapu és a Kiss János utca közötti részét, a Szemét utcát 1896-ban csatolták hozzá. Az Apáca utca nevét az orsolyitákról a XIX. század első. felének közepén kapta. A Fő téren tartott népgyűlésen — 1848-ban — a Testvéri33 Arrabona 353