Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)
Tomaj F.: Győr utcái és terei
ben vett utcanevek, hanem csak bizonyos tájékozódásra alkalmas megjelölések. 0 Győr város utcáiról és tereiről csak a XVII. század elejéről vannak megbízható, pontos adataink. Az 1617. évi telekkönyv készítésekor ugyanis új nevekkel látták el az utcákat és részletekre is kiterjedő pontossággal jelölték meg azokat. A XVI. századi Győr utcáinak nevére és helyére — bár vannak adataink — sok esetben ezekre csak következtetni tudunk. Az első utcanevek, amelyeket ismerünk, az utcák fekvését, irányát, alakját tüntették fel. Ilyenek voltak a XVI. századi Győr utcái közül a Nagy utca 10 , az Üj utca, az Udvar utca, a Hegyalja utca, a Szent-Dombi utca, a Vásárpiac, a Búzapiac és a Szombat-piac. Meg kell emlékeznünk a XVI. századi ún. általánosító jellegű utcajelölésekről is. Ezek az egy irányban menő utcákat, annak ellenére, hogy saját elnevezésük is volt, közös névvel jelölték meg. így a várost nyugatkeleti irányban átszelő utcákat .(pl. a mai Kazinczy és Liszt Ferenc utcákat) Alsó-Közép, illetve (a mai Alkotmány utcát és a Rákóczi utcát) Felső-Közép utcának jelölték. A piac irányában vonuló keresztutcákat és közöket viszont közös névvel Kalmár utcának nevezték. 11 Régi utcaneveink közé tartoznak az első középületekről, templomokról és az iskolákról vett nevek is. Pl. Templom utca, Iskola utca stb. Győr folyói már hosszú idő óta megtalálhatók utcáink neveiben. így a Duna utca (Alsó- és Felső-Duna utca formában is), a Dunaszer, a Rába utca, a Rábaszer, a Rábca utca, és újabban a Marcal utca is. A természetiből vett egyéb győri utcanevek a Kút utca, Sziget utca, Töltés utca stb. Utcanévadóként szerepelt a régi győri vár is. Ez volt a XVI. századbeli Vár utca. 12 A várkapuktól kapták viszont nevüket a Dunakapu utca, a Dunakapu tér, a Bécsi-kapu tér, az Újkapu utca. Ide sorolhatjuk bizonyos szempontból az Újvilág utcát is, amely 1820-ban kapta a nevét, mintegy arra az új világra gondolva, amely a várfalak lebontása után Győr városára vár. 13 Irányt-mutató utcának tekinthetjük a városból kivezető és a szomszédos falvak, városok felé vezető utcákat is, amelyek minden korszakban gyakoriak voltak. Ezek közvetlen vagy távolabbi, de az irányában fekvő egy-egy helység nevét kapták. Ilyenek a Budai, Fehérvári, Veszprémi, Kismegyeri, Pápai, Bécsi, Pinnyédi, a régi Hédervári és a Bácsai utak. Jellegüknél fogva ezek az utcák az idők folyamán alig változtatták nevüket, és elnevezésüket a névadó településnek a városhoz való csatolása után is megőrizték. (Pl. Pinnyédi út, Kismegyeri út, Bácsai út.) Győrött mint pöspöki városiban már az Árpád-kortól kezdve szokásban voltak a szentekről való utcaelnevezések. Ezek között a legrégibb a Szent Mártonyi utca (1567. évi telekkönyv) volt. Az 1617. évi és az 1703. évi telekkönyvekben már úgyszólván csupán szentek nevét viselő utcanevek szerepelnek. Ekkor váltak névadókká a Halbsburgnház uralkodóinak védszentjei: Rudolf, Albert, Miksa, Mátyás és Lipót. Más utcákat Fülöp, Jakab, János és Péter apostolokról, Lázárról, Nikodémusról, Máriáról és Annáról neveztek el. Volt Szt. Mihály. Szt. Sebestyén, Szt. Ágoston, Szt. Jeromos, Szt. Bernát és Szt. Ferenc utca is. A magyar szentek a Szt. István, Szt. Imre, Szt. Erzsébet és Szt. Margit utcanevekben sze8 (1870 évi X. te. 14. § d). 9 Eperjessy K., i. m. 127. 10 (1512.) 11 Villányi Sz., i. m. 63. 12 Uo. 13 Jenéi F.—Koppány T., i. m. 49 327 :
