Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)
Tomaj F.: Győr utcái és terei
r epeitek. Nyilvánvaló, hogy az új utcaelnevezések aulikus érzelemből fakadtak, másrészt az ellenreformáció szellemét fejezték ki. 14 A múlt század első felének mozgalmai szakítottak csak a szentek nevével jelölt utcákban rést. 15 A váras tanácsa 1831. június 28-án hozott határozatával állapította meg az utcaneveket. Az 1594—159(8 közötti négyéves török megszállásra Győrnek mindössze egy utcája emlékeztetett. Ez a Vérhalom utca volt, amelyet azonban az idők folyamán „beépítettek", s ma már nem szerepel a város utcanévtábláin. A váras ostromakor a törökök a Szentdombi-ibástyának kazamatáiban tárolt puskaport felrobbantották. Olyan sokan haltak meg itt, hogy a helyet Vérhalom-Bástyának, az odavezető utat pedig Vérhalom köznek nevezték el. Győr utcáinak és tereinek névadóit kutatva — a századok folyamán — igen jelentős számú olyan elnevezést találunk, amelyek a város lakosságának foglalkozásáról, mesterségéről kapták nevüket. Ezek megjelenésük sorrendjében állítva a város gazdasági életének szinte minden időben hű vetülékét adták. Sok van közöttük olyan is, amelyeknél a névadó foglalkozás vagy mesterség időszerűségét már régen elveszítette, nevüket azonban mindmáig megtartották. Foglalkozásról, mesterségről vagy a kereskedelmi életből vett utcaneveket már a XVI. században is találunk Győrött. Ilyenek voltak a Varga utca és a Kalmár utca, továbbá a Vásárpiac, Búzapiac és a Szombat-piac. A későbbiek során kapták nevüket Belvárosban még a Fazekas, Szűcs, Kovács, Szappanos utcák, a Harangöntő-, a Saru-, a Sarkantyú- és a Kádár köz. A város többi kerületeiben is találunk a gazdasági élettel kapcsolatos utcaneveket. Újvárosban pl. a Festő-, a Sütő-, a Taligás utca, a Cukrász-, a Burcsellás-, az Iszkápa köz. Gyárváros és Szabadhegy pedig néhány utcanevében már a XX. századi Győr város gazdasági életét tükrözi vissza. Ilyen utcák Gyárvárosiban a Szeszgyár-, az Ipar-, a Munkás-, a Tárna utca, az Ágyúgyári- és a Csavargyári út. Szabadhegyen a Szövő utca és a Traktoros utca. A magyar városokban a XVIII. századtól kezdve szokássá vált, hogy a közigazgatási, katonai, gazdasági, egyházi és egyéb intézményekről, vagy esetleg ezeknek egy-egy jellegzetes épületéről neveztek el utcákat. Az ebből az időből származó utcanevek pontosan tükrözik vissza a város akkori jellegét, közigazgatási, katonai szerepkörét, esetleg egyházi vonatkozásait. 16 Győr XVIII. századi utcaneveiből kitűnik, hogy a város már ekkor jelentős közigazgatási és katonai központ, amelyben az ipar és a kereskedelem is fontos szerepet kap. Emellett püspöki székhely. Közigazgatási vonatkozású utcanevei voltaik a Városház-, a Kórház-, az Ispita-, a Szegénytház-, az Árvaház utcák, továbbá a Posta utca, majd később a Vasút- és a Lóvonat utca. Katonai vonatkozású utcanév a Kaszárnya utca, míg papi jellegű a Káptalandomb, a Papnövelde-, az Apátúr-, az Apáca utca, a Karmelita köz és a Karmelita tér. A régi világra jellemző utcaneve a XVI. századi Győrnek az Űri utca, amely kb. a mai Alkotmány utcának felel meg. Nevét valószínűleg onnan kapta, hogy ebben az utcában laktak a város legelőkelőbb és leggazdagabb polgárai, továbbá a tisztek és a katonaság elöljárói. 17 Győr utcáinak és tereinek jelentős része — ma is több, mint egyharmada — nevét valamely meghalt személy után ,,tiszteletadás"-ként kapta. Az utcák első személynevei azonban nem ilyen jellegűek voltak, hanem inkább gyakorlati oé14 Borbíró V.—Valló L, i. m. 120. 15 Lovas Elemér, Győr város kialakulásának vázlata. (Győr, 1940.) 16 Eperjessy K., i. m. 139. 17 Borbíró V—Valló L, i. m. 137. 328
