Arrabona - Múzeumi közlemények 9. (Győr, 1967)

Tomaj F.: Győr utcái és terei

közül viszont kétségkívül azok a legértékesebbek, amelyek az utcák vonala mellett neveiket is pontosan feltüntetik. Tanulmányunkban a Xántus János Múzeum megbízásából — mint külső munkatárs — Győr város utcái és terei neveinek történelmi egymásutánját, lexikonát kerületenkint kíséreltük meg összeállítani. Emellett minden utcának és térnek a jelenlegi fontosabb leírását is adtuk, térbeli elhelyezésük adatainak pontos megjelölésével. Az utcák fejlődésének vázlatában azokat a történelmi elemeket és összefüggéseket vizsgáltuk, amelyek a város egyes utcáinak, tereinek névadásában és változásaiban ténylegesen vagy feltételezhetően közreműködtek. Célunk az volt, hogy rögzítsük a jelent és egyben — a múlt feltárásával — segítséget nyújtsunk a város helytörténeti kutatóinak munkájához. De tanulmányunk azok számára is készült, akik csak egy-egy utcának az eredetét, történetét akarják megismerni. Az utcák névadói Irodalmunk a magyar városok utcái és terei névadásának módjában két korszakot különböztet meg. Az első korszak a XIII. századtól a XVIII. század végéig tart, de a XIX. századba is átnyúlik. A második korszak a XIX. századdal kezdődik, illetve a XIX. század első felében indul meg

3 Az első korszakban az utcáknak és tereknek — általában a közterületeknek — nem valamilyen szerv vagy hatóság adott nevet, hanem azokat a lakosság, maga a nép nevezte el, esetleg kezdeményezte. Az így keletkezett nevek lassan „szokássá" váltak, és hallgatólagosan maga a városi hatóság is elismerte, alkalomadtán használta is őket. Ezek a nevek kerültek be azután az Urbáriumok telekkönyveibe.

4 Győrött még az 1848—1849. évi szabadságharc idején is ,,a város főterén összesereglett népek ezrei" nevezték el Dr. Kovács Pál indítványára a korszellemnek megfelelően az egyes utcákat. A városi tanács a nép határozatát tudomásul vette iés közgyűlésileg kimondta, hogy „az elnevezések tanácsilag helyeselvén Avander Ferenc polgármester utasíttatik, hogy azoknak életbelépését eszközölje".

5 A második korszakban már mind gyakoribbak az utcák hatósági elnevezései, és az utcanévadások lassanként végleg a városi tanács kezébe kerülnek.

6 Győr város tanácsának az 1848. április 7-én hozott fenti határozatában is a tanács elfogadta a népgyűlésnek az utcák elnevezésére vonatkozó határozatát, de egyben már utasította a város polgármesterét, hogy a „többi utcáknak és tereknek korszerű nevezése iránt pedig maga mellé veendő választmánnyal véleményt adjon".

7 Az utcák és terek elnevezésének jogát városainkban — Budapest kivételével — ma is a városi tanács gyakorolja. Budapesten az 1870. évi X. törvénycikk ezt a jogot a fővárosi tanácsától elvette és a közmunkák tanácsára ruházta.

8 Győr utcái és terei Az utcanév megjelenésének idejét nehéz lenne pontosan megállapítani. Mindössze annyi bizonyos, hogy az első elnevezések nem voltak a mai értelem3 Eperjessy K., i. m. 127. 4 Gallina F., Budapest utcanevei. Városi Szemle. (Budapest, 1930) 1329. 5 GYÁL. Győr város közgyűlési jegyzőkönyve 1613/1848. 6 Gallina F., i. m. 1329. 7 GYÁL. Győr város közgyűlési jegyzőkönyve 1613/1848. 326